A Magyarország legnagyobb energetikai fejlesztési programjára készül a kormány, amit Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára jelentett be a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. A Jedlik Ányos Energetikai Program keretében 440 milliárd forintot fognak költeni különböző energiahatékonysági intézkedésekre, amelyek középpontjában a távhő-struktúrák fejlesztése és a biogáz projektek állnak.

A bejelentés óriási jelentőségű a jelenlegi globális energia válság fényében, amelyre a kormány három fő stratégiai irányvonalat határozott meg. Először is, a földgázimport csökkentése céljából a helyi energiahatékonyság javítását, valamint a megújuló energiaforrások arányának növelését tervezik. Másodszor, hangsúlyt fektetnek az alternatív energiaforrások – például geotermikus energia, biomassza és hidrogén – hasznosítására. Végül, a növekvő villamosenergia-igények kiszolgálására is stratégiák kidolgozása folyamatban van.

Steiner Attila hangsúlyozta, hogy a távhőszolgáltatás területén több mint 70%-os a földgáz kitettség és a cél az 50%-os szintre csökkentés.

A program célja 2030-ra a geotermális energia arányának megduplázása, különösen a távhőszektorban, ahol komoly lehetőségek rejlenek. A kormány a megújuló energiaforrások törvényi kereteit is fejleszteni kívánja, hogy elősegítse a biogáz és hidrogén szabályozását.

Kiemelt Területek a Jedlik Ányos Energetikai Programban

A Jedlik Ányos Energetikai Program keretében több kiemelt területre összpontosítanak: 1. Vállalatok számára megújuló energiatermelési lehetőségek elősegítése (energiatárolás, K+F, új technológiák). 2. Időjárásfüggetlen energiatermelési technológiák támogatása. 3. Távhőszektor-specifikus intézkedések, beleértve a létesítmények energetikai korszerűsítését.

A bejelentett források közé tartozik a távhő energiahatékonyságának fejlesztésére szánt 44 milliárd forint és a biogáz üzemelőkre juttatott 40 milliárd forint is. A tervek szerint a kormány számos további támogatási programot is be kíván vezetni, amelyek célja nemcsak a zöld energiára való átállás, hanem az energiahatékonyság növelése is.

Mindezek a lépések egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarország sürgősen reagálni kíván a globális energia kihívásokra, és egy fenntarthatóbb jövő felé kíván lépni. A változások 2025-re teljesülnek, amely új, zöld technológiákat és innovatív megoldásokat hozhat a magyar energapiacra.