A Magyar Államkincstár átveszi az önkormányzati pénzek többségének kezelését, amely jelentős változásokat hozhat a helyi önkormányzatok számára. A kormány egyértelművé tette, hogy a szabályok módosítása a központi költségvetés számára kedvezőbb lesz, ugyanakkor az önkormányzatok sem fognak rosszul járni. Az átállás lényege, hogy a helyi önkormányzatok adminisztratív terhei csökkennek, a kamatbevételeik pedig nem csökkennek drámaian.

A legnagyobb bankok, mint az OTP Bank, MBH Bank, Erste és Raiffeisen, úgy tűnik, hogy nem tervezik a piac mélyreható változásainak megvitatását. Különös aggodalomra adhat okot, hogy a jövőbeni városok és községek esetében a bankok a jövedelmek csökkentése miatt súlyosbító helyzetbe kerülhetnek, hiszen a kooperációval történő váltás miatt az önkormányzatok kormányunk által előnyben részesítve lesznek.

A változások ütemezése fokozatos lesz. 2025. október 1-jétől a főváros, annak kerületei és a megyei jogú városok pénzei kezdenek átkerülni a Magyar Államkincstárhoz (MÁK), 2027. január 1-jétől a további városok esetében, végül 2028. január 1-jétől minden települési önkormányzat pénzei a döntő részét a Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kell elhelyezni.

A változás hátterében az a cél áll, hogy az állam kedvezőbb feltételekkel finanszírozza saját kiadásait. Az elmúlt év adatai szerint körülbelül 900 milliárd forint likviditás állt rendelkezésre az önkormányzatok esetében. Az e folyamat révén az állam sokkal kisebb mennyiségű állampapírt kényszerül kiadni, ezzel a módosítás csökkenti az államadósságot és a kamatkiadásokat is.

Az új rendszer váratlan előnyöket hozhat az állami pénzkezelés szempontjából, mivel az állam, ha hosszabb távon nem is minden önkormányzat tartja a pénzét a kereskedelmi bankokban, a költségvetési terveket stabilizálhatja, többek között a nyereségesség optimizálásával.

A kereskedelmi bankoknak olyan rendszereket kell fejleszteniük, amelyek lehetővé teszik az önkormányzatok számára a pénzcsoportok hatékonyabb kezelését. A banki források tükrében a változások a költségeik emelkedésével, és a kisebb önkormányzatok esetében a szolgáltatások leépülésével járhatnak. Ugyanakkor sok banki szakember óvatossággal szemléli a költségvetési tervek változásait, és bizonytalan a helyi önkormányzatok reakcióját illetően.

A kormány azonban hangsúlyozza, hogy az önkormányzatok pénzügyi autonómiája nem veszélyeztetett, és továbbra is önállóan kezelhetik pénzügyi eszközeiket. Mindenesetre a költségvetési források kezelése várhatóan új kihívások elé állítja az önkormányzatokat, és fontos, hogy a pénzügyi szektor alkalmazkodjon az új keretekhez.