Az űrkutatás az utóbbi években soha nem látott ütemben fejlődött, és bár nem Elon Musk kezében látjuk a jövőt, a SpaceX eredményei valóban új lendületet adtak más űrügynökségeknek is.

A NASA Curiosity marsjárójának legújabb felfedezései alapján Claire Mondro, a Kaliforniai Technológiai Kutatóegyetem doktora megállapította, hogy a Mars valaha sokkal hosszabb ideig volt alkalmas az élet hordozására, mint korábban hittük.

A kutatás akkor kezdődött, amikor a Curiosity egy kiszáradt tómederben olyan kőzetformációkat talált, amelyek arról tanúskodnak, hogyan is állhatott a vörös bolygó egykori partvonala. A felfedezett kőzetek évmilliók alatt megkőült talajból állnak, melyek fodrozódásait figyelhetjük meg, ami arra utal, hogy víz jelenléte volt a környéken.

"Ezek a fodrozódások kizárólag víz alatt keletkezhettek, ami azt jelenti, hogy a víz ki volt téve a marsi atmoszférának és a szél mozgása is érintette,” mondta Mondro.

Ez a különleges mintázatú talaj körülbelül 3.7 milliárd éve keletkezett. Összehasonlításképpen, a Föld legöregebb fosszíliái "csak" 3.5 milliárd évesek. Azóta a Mars elvesztette légkörét a nap sugárzásának és gyengülő mágneses mezejének következtében, így az egykor hatalmas víztömegek eltűntek a bolygó felszínéről. Mostanra a Mars lényegében ezerszer szárazabb, mint a Föld legszárazabb sivataga.

Ezek az új eredmények azt jelzik, hogy a bolygón valaha léteztek olyan tavak, amelyek nem voltak teljesen befagyva, ami kedvező körülményeket teremtett az élet kialakulásához. A NASA tervezi, hogy a felfedezett kőzeteket visszajuttatja a Földre, hogy további elemzéseknek vessék alá azokat.

A jövőbeli kutatások nem csupán a Mars múltjára adhatnak magyarázatot, hanem újabb kérdéseket is felvetnek az élet lehetőségéről a vörös bolygón, ahogy az emberiség egyre közelebb kerül ahhoz, hogy rávilágítson, talán nem vagyunk egyedül az univerzumban.