A krónikus fájdalom napjaink egyik legelterjedtebb, rokkantsághoz vezető egészségügyi problémája, ami világszerte több millió ember életét megkeseríti. Annak ellenére, hogy a háttérben meghúzódó molekuláris mechanizmusokkal kapcsolatos elméletek léteznek, a kutatók eddig nem tudták pontosan feltérképezni, mi zajlik a szervezetünkben.

Új genetikai kapcsolat a fájdalommal

Legfrissebb kutatásaik során tudósok egy új genetikai összefüggést azonosítottak, és meghatározták azt a molekuláris transzportert, amelyet a SLC45A4 gén kódol. Ez az újonnan felfedezett mechanizmus lehetőséget nyújt a gyógyszerfejlesztők számára, hogy célzottabb kezeléseket dolgozzanak ki a krónikus fájdalom ellen.

Hogyan befolyásolják a poliaminok a fájdalom érzését?

A krónikus fájdalom sok esetben a nociceptorok túlzott működésével jár, amelyek a szöveti sérüléseket érzékelik. Ezek a sejtek túl sok fájdalomjelet küldenek az agyba, ami fokozott szenvedéssel jár. A kutatások szerint a poliaminok, a test által termelt természetes vegyületek, szerepet játszhatnak a fájdalomérzékelés szabályozásában. A poliaminok koncentrációjának megemelkedése hosszú távú komplikációkhoz vezethet.

Új gyógyszercélpontok felfedezése

Eddig a krónikus fájdalom kezelése nehézkes volt, mivel gyakran erős opioid gyógyszerekre kellett támaszkodni, amelyek súlyos függőségekhez vezethetnek. David Bennett professzor szerint a kutatók új gyógyszercélpontok azonosítása nélkül nem képesek megfelelő megoldást találni a krónikus fájdalom kezelésére. Éppen ezért fontos, hogy a jelenlegi kezelési módszerek helyett új lehetőségeket találjanak.

Genetikai kutatás és eredmények

A kutatáshoz a UK Biobank adatbázisát használták, amely lehetővé tette a résztvevők genetikai információinak és a fájdalomról szóló válaszainak elemzését. Megállapították, hogy azoknál, akiknél az SLC45A4 gén egy variánsa megtalálható, valószínűbb, hogy magasabb fájdalmintákra panaszkodnak. Az eredményeket más nagy népességkutatások, mint például a FinnGen adatai is megerősítették.

A jövő ígérete: Kezelési módszerek fejlődése

A kutatás során kiderült, hogy az SLC45A4 gén kiemelkedő szerepet játszik a fájdalmas ingerekre adott válaszok szabályozásában, ami új kutatási irányokat nyithat a krónikus fájdalom kezelésében. A tudósok kísérleteztek olyan egér modellekben, amelyekből kiütötték az SLC45A4 gént, és megfigyelték, hogy ezek az állatok enyhébb fájdalomi reakciókat mutattak a megszokott fájdalomingerekre.

Felfedezés, ami új utakra nyithat

A kutatás során a kutatók és a szakemberek hangsúlyozták, hogy az új felfedezések széles spektrumú hatással lehetnek a fájdalomkezelésre, valamint új, biztonságos módszerek felé terelhetik a fejlődést. A cél egy hatékony gyógyszer kifejlesztése, amely csökkentheti a krónikus fájdalmat anélkül, hogy függőséget okozna, biztonságosabb kezeléseket nyújtva így a betegek számára világszerte.