A globális hatalom átrendeződése

A közelmúltban a figyelem középpontjába került az Egyesült Államok és Oroszország közötti feszültség, amely a nemzetközi politikai színtéren forradalmi változásokat hozhat. A Trump-adminisztráció tervei, amelyeknek célja Kína és Oroszország szétválasztása volt, valójában visszaütöttek.

A 70-es évek elején Washington sikerrel működött együtt Pekingkel Moszkvával szemben, ám a mostani helyzet merőben más. Oroszország és Kína közötti szövetség az elmúlt évtizedekben soha nem volt ilyen erős, és közös érdekeik ma már egyértelműen a Nyugattal szemben állnak.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója

A közelmúltban rendezett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozója is jól illusztrálja ezt a szorosabb összefogást. A találkozón jelen volt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök, akik a képek tanúsága szerint baráti viszonyt ápolnak egymással.

Modi jelenléte érdekessé vált, mert India eddig inkább a G-20 és a Quad kereteit részesítette előnyben. A közösségi médiában megosztott felvételek alapján a sajtó azt sugallja, hogy az indiai miniszterelnök a legújabb találkozóval egy új irányba tereli India külpolitikáját.

Trump helyzete és hatása

Az indiai külpolitika elmúlt hónapokban végbement változásai mögött sokan Trumpék politikáját látják. A telefonbeszélgetések során Trump próbálta magának vindikálni a Pakisztánnal való konfliktus lezárásának érdemét, ami feszültséget szült az amerikai-indiai kapcsolatokban.

Zaklatott háttérfolyamatok után Trump nemcsak a telefonhívások során tapasztalt elutasítást, hanem kényszerűen hiányzott Modi G-7-es találkozójáról is. A konfliktus nyilvánvalóvá vált, amikor Trump indiai termékekre 50%-os vámot vetett ki, hivatkozva arra, hogy India Oroszországtól vásárol olajat.

Az SCO szerepe a nemzetközi politikában

A Sanghaji Együttműködési Szervezet, amely 2001 óta működik, ma már tíz régióbeli államot tömörít, köztük Kínát, Oroszországot, Indiát, Pakisztánt és Irán. A csoport célja egyfajta ellenpólusként fellépni a Nyugattal szemben, ám a résztvevő országok közötti konfliktusok miatt nem mindig voltak egységesek.

Az SCO jelezheti, hogy a globális hatalmi rend átalakulásában Kína és Oroszország fokozott szerepet játszik, miközben a Nyugattal való feszültségek újra felszínre kerülnek. Kérdés, hogy a harmadik világ országai, szembesülve az Egyesült Államok hegemóniájával, mennyire bíznak meg a SCO-ban, mint stabilizáló erőben.

A jövő kérdései

A kérdés az, hogy a globális Távol-Kelet és az előnyben részesített hatalmi központok közötti egyensúly hogyan változik a következő években. Ahogy Hszi Csin-ping nyitóbeszédében utalt rá, a stabilitás és az új típusú multilateralizmus jegyében kialakulhat egy új rend.