Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője az InfoRádióban nyilatkozott arról, hogy Donald Trump figyelmeztetése a másodlagos büntetővámokra, amelyeket azokkal a országokkal szemben tervezhet, akik orosz olajat vásárolnak, nagyon óvatos értelmezést igényel.

Hortay rámutatott, hogy az elmúlt hónapok tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy Trump a vámokkal kapcsolatos kommunikációját arra használja fel, hogy megerősítse Amerikai Egyesült Államok pozícióját a nemzetközi színtéren. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos béketárgyalások során Trump hangsúlyozta, hogy ha Vlagyimir Putyin hajlandó együttműködni, akkor talán enyhíthet a vámokon.

„Ez szinte árnyalatnyi fenyegetés lehet, ahol a cukorkát és a korbácsot használja a politikai játszmák során. Az orosz kormány számára jelentős kockázatot jelenthet, ha a büntetővámok életbe lépnek, hiszen Oroszország exportbevételeinek jelentős része az energiahordozók értékesítéséből származik” – tette hozzá Hortay.

A szakértő megjegyezte, hogy nehéz megítélni, hogy a másodlagos büntetővámok milyen következményekkel járnának az orosz kőolajat vásárló országok, mint például Kína, India, Törökország, Magyarország és Szlovákia esetében. Trump konkrétumokat nem mondott a vámokról, és nem világos, hogy hogyan lehetne ellenőrizni ezek betartását.

Elmondása szerint a közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy a piaci szereplők gyakran megkerülik a büntetőintézkedéseket, és példának említette, hogy India vált az orosz olaj legnagyobb vásárlójává, valamint az Európai Unió egyik legnagyobb olajtermék-exportőrévé.

Ami Kína és India esetleges reakcióit illeti a másodlagos büntetővámokkal kapcsolatban, Hortay Olivér szerint valószínű, hogy képesek lennének megoldani a helyzetet, és egyes körülmények között továbbra is vásárolnák az orosz olajat. Ugyanakkor, ha más forrásból próbálnák pótolni az orosz beszállítást, az hiányt és árnövekedést okozhatna.

Hortay figyelmeztetett arra is, hogy ez ellentétes Donald Trump érdekeivel, akinek az a célja, hogy az energia kínálat bővüljön, és az árak minél alacsonyabb szinten maradjanak. Az amerikai politika ezen aspektusa minden bizonnyal kihatással lesz a globális energiaellátási láncokra és a nemzetközi kereskedelem dinamikájára.