Donald Trump az utóbbi hetekben többször is felvetette, hogy megszerezné a világ legnagyobb szigetét, Grönlandot Dániától. A tervek között szerepelhet a gazdasági vagy katonai nyomásgyakorlás lehetősége is.

Olaf Scholz német kancellár határozottan reagált a helyzetre. Szerinte a határok sérthetetlenségének elve minden országra vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok kis vagy nagy államok. Scholz megjegyezte, hogy Trump nyilatkozatai körül körvonalazódik egy zavar, ami aggodalomra ad okot a nemzetközi kapcsolatok terén.

"A határok sérthetetlensége alapvető eleme a nyugati értékeknek, és ezt nem szabad megingatni" – nyilatkozta a kancellár, utalva Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen indított háborújára, ami a nemzetközi jogi normák megsértését jelenti.

Boris Pistorius német védelmi miniszter is felszólalt, megkérdőjelezve, hogyan élhetünk úgy, hogy az ilyen kijelentések megjelenhetnek a világban. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog elve, amely szerint a határokat nem lehet egyoldalúan megváltoztatni, minden államra érvényes.

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter is kifejezte aggályait, kijelentve, hogy az EU-nak nem szabad megengednie, hogy más országok, különösen Oroszország, megsértsék a szuverén határokat. Barrot megjegyezte, hogy noha nem hiszi, hogy Trump valaha is megszállná Grönlandot, Európának fel kell ébrednie a "bizonytalanabb világra" utalva a globális politikai feszültségekre.

A nemzetközi közösség egyre aggasztóbbnak találja Trump terveit, különösen a globális klímaváltozás és a fenntarthatóság kérdéseivel összefüggésben. Grönland olvadó jégtömegei kulcsfontosságúak a globális tengerek szintjének alakulásában, így a sziget stratégiai jelentőséggel bír. A világ szeme most Európára és Trump következő lépéseire szegeződik.