Donald Trump, az Egyesült Államok újra megválasztott elnöke, láthatóan komolyan gondolja a hatalmi pozíciójának kihasználását. Az elnök már a január 20-i beiktatási beszédében bejelentette, hogy az USA igényt tart a Panama-csatornára, és azóta folyamatos feszültség alakult ki más országokkal, mint Kanada, Dánia és Mexikó.

Trump célja, hogy megszerezze a Panama-csatorna feletti ellenőrzést, amelyet a nemzetbiztonság érdekében prioritásként kezelnek. A Fehér Ház akár katonai megoldásokat is számításba vehet, amennyiben szükségessé válik, hogy az amerikai haderő szorosabban dolgozzon együtt a panamai biztonsági erőkkel.

A helyzet komolyságára jellemző, hogy az amerikai hadsereg már elkezdte a lehetőségek feltérképezését a Panama-csatornával kapcsolatban. Az Egyesült Államok célja nem csupán a gazdasági érdekeinek védelme, hanem a régióban való katonai jelenlétének növelése is, hogy ellensúlyozza Kína növekvő befolyását.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter panamai látogatása során hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet "elfogadhatatlan", és az USA jelenleg mindössze körülbelül 200 katonát állomásoztat Panamában, a tervek között szerepel a katonai jelenlét növelése és új kikötők építése is, hogy biztosítsák a csatorna védelmét.

A Panama-csatorna semleges státusza az ország alkotmányában rögzített, mégis valósággá vált az a kockázat, hogy egy esetleges konfliktus során Kína lezárhatja a csatornát, megakadályozva ezzel az amerikai hadihajók áthaladását. Ez a geopolitikai feszültség újabb bizonyítéka, hogy a világpolitika most éppen a következő nagy konfliktus küszöbén állhat, hiszen a csatorna kulcsszerepet játszik a globális kereskedelemben is. Az Egyesült Államoknak sürgősen lépéseket kell tennie a régió stabilitása érdekében.