Joshua, a Jóbarátok negyedik évadában kifejtette, hogy a félelmet valóban kiszagolják - ez nemcsak a baromfiakra vonatkozik, hanem emberekre és nagytestű állatokra is. A szaglás és az érzelmek kapcsolata egyre inkább foglalkoztatja a tudósokat. A legfrissebb kutatások szerint kiderült, hogy a félelem szaga nem csupán egy költői kép, hanem valódi biológiai reakciók is kísérik.

Stresszes versus boldog izzadság

A kutyák például képesek megkülönböztetni az emberek érzelmi állapotait, és vannak bizonyítékok arra, hogy érzékelik a félelmet. Egy 2018-as kísérlet során emberektől vett izzadságmintákat elemeztek, miközben boldog és félelmet kiváltó videók megtekintése után vették fel a mintákat. A kutyák, akik a mintákat szagolták, feltűnően változtatták a viselkedésüket attól függően, hogy melyik izzadságot érezték. Amikor a boldog izzadságot érzékelték, játékosak lettek, míg a félelem szagára azonnal hátrahúzódtak.

Hasonló eredményekre jutottak legutóbb a lovakkal végzett kutatások, amelyek elsősorban a szorongás jeleit vizsgálták. A kutatás során megfigyelték, hogy a lovak a boldog izzadság esetén csak az egyik orrlyukat használták, míg a szorongó izzadságnál mindkettőt. Ez a különbség fontos, hiszen rávilágít arra, hogy a ló agya hogyan reagál a különböző érzelmekre.

A kutatások szerint a kutyák és lovak reakciói mögött az úgynevezett kemoszignálok állnak. Ezek a vegyületek segítik az élőlények közötti kommunikációt, és képesek módosítani a viselkedésüket. Például az emberi izzadságban található vegyületek, mint az adrenalin, a félelem pillanataiban jelentős változásokat hozhatnak.

Mi a helyzet az emberekkel?

A tudósok többsége szerint az emberek nem rendelkeznek azokkal az agyi területekkel, amelyek a feromonok érzékeléséért felelősek, de ez nem jelenti azt, hogy ne érzékelnék a félelem szagát. Egy 2012-es kutatás során megállapították, hogy azok az emberek, akik szorongó izzadságot lélegeztek be, aktívabb agyi reakciókat mutattak, mint a kontrolcsoport tagjai.

Ezek a megállapítások azt sugallják, hogy bár az emberek tudatalatti szinten érzékelhetik a félelem jelét, nem feltétlenül tudatosítják ezt. Érdekes módon a kutatások szerint a nők érzékenyebbek a férfiak által kibocsátott félelem jeleire, ami akár a társadalmi dinamikák megértésére is utalhat.

A Pentagon kutatóintézete is támogatta a kutatásokat, előrevetítve a lehetőséget, hogy a félelem „feromonját” akár fegyverként is felhasználhatnák, hogy félelmet keltsenek az ellenfelek között. De a szakértők rámutatnak, hogy egy egyszerű fiziológiai jel nem elegendő ahhoz, hogy széleskörű pánikot okozzon, és a valódi félelem komplex pszichológiai reakciókon alapul.