A legújabb kutatások során a svájci ETH Zürich tudósai forradalmian átvizsgálták a Föld alsó rétegeit, és valami különösre bukkantak a Csendes-óceán mélyén. A Földrengések segítségével végzett vizsgálatok során felfedezték, hogy a szeizmikus hullámok mozgása különböző zónákban eltérő, ami arra utal, hogy az ottani kőzetek hidegebb vagy más összetételűek, mint a környező olvadt kőzetek. A kutatócsoport már most is nagy rejtélynek tekinti az ottani strukturális anomáliák jelenlétét.

A Scientific Reports című tudományos publikációban említették, hogy nem világos, pontosan milyen struktúrák rejlenek a mélységben. Amennyiben ezek a formációk más helyeknél lennének, a tektonikus lemezek részeiként az úgynevezett szubdukciós zónákban találkozhatnánk velük, ahol a földkéreg lemezei egymás alá tolódnak; az egyik lemez lehajlik és végül beolvad a földköpenybe. A Csendes-óceán peremén található szubdukciós zónákban, mint például a mélytengeri árkoknál, ez a folyamat jól megfigyelhető.

A Csendes-óceán alatt azonban egy hatalmas lemez található, így ott bizonyosan nem lehetnek jelen szubdukciós anyagok. Izgalmas kérdés, hogy a kutatók még mindig nem tudják, az általuk felfedezett struktúrák milyen anyagokból épülhetnek fel, és milyen következményekkel járhatnak a bolygónk belső szerkezetére nézve.

Thomas Schouten, a tanulmány fő szerzője hangsúlyozta, hogy több helyszínen is észlelték ezeket az anomáliákat, melyeket kék színnel jelöltek, de a keletkezésük okát nem tudják pontosan meghatározni. Az, hogy ezek az anomáliák több helyen is előfordulnak, arra utalhat, hogy különböző időszakokban és különböző forrásokból alakultak ki. Schouten véleménye szerint az alsó köpeny anomáliáit okozhatja ősi, szilícium-dioxidban gazdag anyag, amely körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, és valahogyan megőrződött.

A kutatók azonban arra is figyelmeztetnek, hogy bizonyos zónákban vasban gazdag kőzetek halmozódnak fel a földköpeny mozgásának következtében, amely évmilliárdokon át történt. Mivel a mélybe való leásás nem egyszerű feladat, a szakemberek hanghullámok segítségével vizsgálják tovább a területet, hogy egyre pontosabb képet kaphassanak arról, mivel is állnak szemben.

Ez az újonnan felfedezett anomáliagombóc izgalmas lehetőségeket rejt a Föld belső szerkezete és geológiai története számára. De vajon képesek lesznek a tudósok megfejteni ezen titkokat? Az idő majd megmondja!