A Glasgow-i Egyetem mérnökei egy új 3D-nyomtatási rendszert fejlesztettek ki, amely jelentős áttörést jelenthet az űrben történő gyógyszerelőállítás terén. Jelenleg az űrben használt alkatrészeket és eszközöket a Földön gyártják, ami költséges és veszélyes folyamatot jelent, hiszen minden rakétaindítás kockázatos.

Az új fejlesztés egy speciális szemcsés anyaggal működik, amely kifejezetten az űrben való használatra lett tervezve. Az anyag optimálisan áramlik mikrogravitációs környezetben, ami lehetővé teszi a megbízható nyomtatást. A kutatók sikeresen tesztelték a berendezést egy olyan repülőgépen, amely a mikrogravitációs környezetet szimulálta, így bizonyítva az új technológia életképességét.

Gilles Bailet, az egyetem tudósa megjegyezte, hogy a hagyományos 3D-nyomtatókban a szálak gyakran eltörtek vagy elakadtak a mikrogravitációs és vákuumos környezetben, ami komoly akadályt jelentett a kutatók számára. Az új módszer azonban nemcsak hogy megbízható, de lehetővé teszi, hogy az emberiség közelebb kerüljön az űrgyártás által nyújtott lehetőségek kihasználásához.

A szakértők előrejelzése szerint első körben gyógyszereket, például inzulint állíthatnak elő az űrben. A korábbi kutatások is azt mutatták, hogy a mikrogravitációs környezetben nőtt kristályok gyakran nagyobbak és homogénebbek, mint a Földön előállítottak. Ez lehetőséget ad arra, hogy olyan inzulin készülhessen, amely akár kilencszer hatékonyabb a jelenleginél. Ez radikálisan átalakíthatja a cukorbetegek életét, lehetővé téve számukra, hogy háromnaponta szúrják csak magukat, a napi háromszori szúrás helyett.

Ezek az új fejlesztések nem csupán a cukorbetegek, hanem a gyógyszeripar jövőjét is forradalmasíthatják, elsősorban az űrben való gyógyszerelőállítás hatékonyságának növelésével. Egy ilyen áttörés következtében a jövő gyógyszereit az űrben gyárthatják, amely új távlatokat nyithat a tudomány és az egészségügy terén.