Forradalmi áttörés a memóriazavarok kezelésében!

A Columbia Egyetem, a BrainVisionCenter (BVC) és a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) közös kutatása szenzációs eredményt hozott: a magyar fejlesztésű 3D-lézerpásztázó mikroszkóp segítségével sikerült elsőként élő állatban másodpercek töredékében, az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban megfigyelni az emlékek megszületését!

A kutatás egyik kulcsfontosságú megállapítása a memória felidézésének mechanizmusainak mélyebb megértésére összpontosít. Az emlékek felidézése az agysejtek közötti kapcsolatok erősségének, azaz a szinapszisok változásának függvényében történik. Ez a felfedezés óriási áttörést jelent, mivel a szinaptikus változások eddig nem voltak közvetlenül megfigyelhetők élő rágcsálómodellekben.

Losonczy Attila, a Columbia Egyetem Zuckerman Intézetének vezető kutatója elmondta: „A pontos genetikai és molekuláris célpontok meghatározásához mélyebb ismeretekre van szükség a memória rögzülésének és kialakulásának mechanizmusairól.” A kutatás célja, hogy lehetővé váljon a memóriát érintő terápiák és diagnosztikai eljárások kidolgozása.

A hippokampusz, az agy memóriával és tanulással kapcsolatos területe régóta középpontjában áll a kutatásoknak, azonban a legutóbbi évtizedek kutatásai leginkább EEG-vizsgálatokra és agyszelet-preparátumokra alapozódtak. Az új technológia révén a kutatók valós időben tanulmányozhatják az élő állatok agysejtjeinek tevékenységét, ami fontos lépés a neurális hálózatok mélyebb megértésében.

A kutatás eredményeként a KOKI kutatócsoportja által kifejlesztett speciális képfeldolgozó rendszer lehetővé tette a szinapszisok erősségének valós idejű nyomon követését egyetlen szinapszis szintjén, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. A 3D-s mikroszkóp, amely a mozgás kompenzálására is képes, gyorsan és pontosan észleli a neuronális aktivitást rendkívül kicsi, emberi hajszál vastagságának századrészét kitevő struktúrákban.

Ezen új felfedezések hatalmas potenciált rejtenek magukban, különösen a memóriazavarokkal küzdő betegek kezelésében. Az új technológia nem csupán a memóriáért és tanulásért felelős neuronok szinaptikus plaszticitásának monitorozását teszi lehetővé, hanem új módszereket is kínál a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kórkorai felismerésére és kezelésére.

A kutatás során megfigyelt hippokampális neuronok szinapszisai nem viselkedtek egyformán, ami új kérdések felvetésére ad lehetőséget a neuronok közötti kommunikációs mechanizmusokkal kapcsolatban. Losonczy Attila hozzátette: „Még mindig nem világos, hogy miért van ez így, miért lehet ez a mechanizmus fontos, de most lehetőségünk nyílik a további kutatásokra is.”

Mindez megnyitja az utat további kísérletekhez, amelyben azt próbálják megérteni, hogy ha a szinapszis erőssége megváltozik, mely molekuláris és biokémiai genetikai változások állnak ennek hátterében. Az új felfedezések tehát nem csupán elméleti jelentőségűek, hanem gyakorlati alkalmazásokra is lehetőséget adnak, amelyek forradalmasíthatják a memóriazavarok kezelését.