A legfrissebb tanulmány szerint, amelyet több mint 250 szakértő készített 55 országból, a közösségi média tulajdonosai, politikai szereplők és kormányok jelentik a legnagyobb fenyegetést a megbízható online hírkörnyezetre. Philip Howard, az Oxfordi Egyetem tudósa és a tanulmány egyik társalapítója úgy véli, hogy a helyzet »kritikus fordulópont előtt áll« – idézi őt a The Guardian.

A szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy a közösségi platformok tulajdonosainak befolyása rendkívül aggasztó, mivel ez közvetlenül befolyásolja a tartalom minőségét és integritását. Az irányelvek feletti ellenőrzés hiánya súlyos kockázatot jelent a globális információs környezet számára. Howard rámutat, hogy a »globális információs környezet« alatt olyan szervezetek, tartalmak és személyek értendők, akik napi szinten formálják több millió ember hírfogyasztását.

Bár a tanulmány nem említi kifejezetten, hogy mely platformokat tartják problémásnak, Howard figyelmeztet arra, hogy Elon Musk X-en való (korábban Twitter) viselkedése, amely saját bejegyzéseinek túlzott népszerűsítésére épül, különösen aggasztó. Emellett Mark Zuckerberg Facebook és Instagram moderálási politikája, amely a nem angol nyelvű tartalmakra vonatkozik, szintén aggályokat ébreszt. Végül a TikTok is veszélyesnek ítélhető, figyelembe véve, hogy a platform mögött álló ByteDance-nak amerikai kormányzati források szerint adatokat kell szolgáltatnia a kínai kormánynak.

A felmérésben részt vevő szakértők kétharmada a helyzet romlására számít, míg ez az arány egy évvel ezelőtt 50%-ra tehető. A jelentés figyelmeztet arra, hogy a politikai haszonszerzés érdekében sok politikus összeesküvés-elméleteket és félretájékoztatást terjeszt, amely a megbízható információ forrásaiba, valamint a demokratikus intézményekbe vetett bizalom erodálódásához vezethet.

A mesterséges intelligencia hatásai is komoly aggodalmakat okoznak: a megkérdezett szakértők csaknem kétharmada egyetértett abban, hogy a mesterséges intelligenciával generált tartalmak negatív hatással vannak az információs környezetre, ráadásul sokan úgy vélik, hogy ez növeli a félretájékoztatás problémáit. Érdekes, hogy a fejlődő országok kutatói még aggasztóbbnak találják a mesterséges intelligencia hatásait, mint a fejlett országok szakemberei, ám a pozitív megítélés sem ritka – sokan úgy vélik, hogy a technológia segíthet a félrevezető információk kiszűrésében.

Bár a helyzet aggasztó, a kutatás azt is sugallja, hogy a médiaszövetségek és független újságírók szerepe kulcsfontosságú lehet a jövőbeli helyzet javításában. Mivel mind több olvasó keres megbízható forrásokat, a hagyományos hírszolgáltatók is újraértékelhetik szerepüket a digitális térben, így talán még van remény a hírek iránti bizalom helyreállítására.