A szúnyoggyérítés egyre sürgetőbb feladat Magyarországon, amely nem csupán az apró rovarok kellemetlen csípésének problémájára terjed ki, hanem a megjelenő új és potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok, például a dengue-láz és a Zika-vírus miatt is. Az egészségügyi hatóságok és a tudományos közösség komoly figyelmet szentel a szúnyogok irtásának, mivel az éghajlatváltozás megnöveli a szúnyogok populációját, és ezzel nő a betegségek terjedésének kockázata.

A nyári időszakban széles körben alkalmazott vegyszeres irtás sok esetben nemcsak a szúnyogokat, hanem más hasznos élőlényeket is elpusztít, például a méheket, ami komoly ökológiai károkat okoz. Éppen ezért a HUN-REN közleménye is hangsúlyozza, hogy szükség van olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat célozzák meg. Ez a megközelítés a biológiai szúnyoggyérítés terén mutatkozik meg.

Azonban a biológiai gyérítés során számos akadályba ütköznek a kutatók, mivel a hatóanyagokat sokkal kisebb területre kell kijuttatni, és gyakran sűrű növényzettel borított helyeken dolgoznak, ami megnehezíti a szerek vízfelszínre jutását, ahol a lárvák táplálkoznak. Megoldásként a hatóanyagokat különböző granulátumokra, például homokra vagy műanyagra rögzítik, de e megoldások is számos kihívást hoznak magukkal.

A homokszemcsék éles széleikkel károsíthatják a növényeket, és rendkívül gyorsan lesüllyednek a talajra, így nem teszik lehetővé, hogy a gyártott szert elég ideig a vízfelszínen tartsák. A műanyag hordozók segítenek elkerülni ezt a problémát, mivel könnyű szemcséik sokáig lebegnek, de ugyanakkor környezetszennyezők is.

A kutatás élén álló Kótai László vezetésével a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, együttműködésben az ELTE TTK Kémiai és Fizikai Intézetével, valamint a Bay Zoltán Kutatóintézettel, egy új, környezetbarát hordozó granulátum kifejlesztésén munkálkodik. Az új módszer a gipsz, a cement és a karboximetil-cellulóz tulajdonságait ötvözi, ami lehetővé teszi, hogy a szúnyogirtó szert egy lyukacsos adszorbensre vigyék fel. A vízfelszínre szórt szemcsékből a hatóanyag addig szabadul el a lárvák számára, amíg azok lebegni képesek, majd a természetes anyagként sűlyednek el a vízben, elvégezve feladatukat.

A kutatók kiemelik, hogy a módszer jelentős előnyökkel járhat Magyarország számára, különösen a turisztikai jelentőségű Balaton, a Velencei-tó és a Fertő-tó megóvása érdekében, hiszen e vizek védelme az ökológiai egyensúly fenntartása szempontjából is létfontosságú.