A mesterséges intelligencia (AI) világszerte forradalmasítja a technológiai tájat, amióta 1997-ben az IBM Deep Blue sakkprogram legyőzte Garri Kaszparovot. Azóta ez a technológia oldalán egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ne számítsunk rá a napi életünk során.

A 2010-es években a mélytanulás (deep learning) technikák térhódítása új szintre emelte az AI hatékonyságát. A hatalmas adathalmazokhoz való hozzáférés és a chiptechnológia fejlődése lehetővé tette a neurális hálózatok komplexitásának növelését, amelynek köszönhetően a gépi tanulás robbanásszerűen fejlődött. A generatív AI, mint a ChatGPT, például olyan gyors ütemben terjedt el, hogy hasonlítani sem tudjuk az internet vagy a személyi számítógépek korai időszakaihoz.

Az adatok feldolgozása mögött azonban komoly energiaigények állnak, amelyeket figyelembe kell venni a globális energiagazdálkodás szempontjából. Egyes becslések szerint egy ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligencia működtetéséhez több mint tízszer annyi áram szükséges, mint egy egyszerű Google kereséshez. Ennek világossá tételéhez elég csak annyit nézni, hogy míg egy okosóra 0,3 wattórát fogyaszt egy óra alatt, addig egy hasonló AI modell 2,9 wattóra energiát emészt el, ami komoly különbség.

A Goldman Sachs előrejelzése szerint a globális adatközpontok energiafelhasználása 1-2%-át teszi ki világszerte, de ez a szám várhatóan gyorsan nőni fog, mivel a mesterséges intelligencia terjedésével párhuzamosan nő az adatok tárolásának és feldolgozásának igénye is. A Nemzetközi Energia Ügynökség becslése szerint az adatközpontok az elkövetkező években akár 5%-ot is kitethetnek a globális villamosenergia-kereslet növekedéséből.

Érdemes megemlíteni, hogy a Tesla és az Nvidia is jelentős lépéseket tett az energiahatékonyság javítására az AI technológiák fejlesztésében. Elon Musk például olyan adatközpontot alakított ki, amely több mint 100 000 Nvidia chipből áll. A Tesla FSD (Full Self-Driving) rendszere is folyamatosan fejlődik, és az energiaigényének minimalizálása érdekében innovatív megoldásokat keresnek.

Amint a globális energiaigény tovább nő, a megújuló energiaforrások szerepe egyre fontosabbá válik. Az olyan alternatív megoldások, mint a napelemek és szélerőművek, jelentős előnyöket kínálnak, de kihívást is jelentenek az ingadozó termelés miatt. A hosszú távú energiatárolási megoldások, mint például a lítiumion-akkumulátorok, szintén létfontosságúak a megbízható áramellátás fenntartásához.

Továbbá, az atomenergia zöld alternatívája is szóba kerül, hiszen ez egy stabil, karbonsemleges energiaforrást jelenthet a digitális jövő számára. Az új típusú, moduláris atomreaktorok (SMR-ek) révén a vállalatok biztonságos és megbízható energiaellátáshoz juthatnak, mely szintén hozzájárul a kormányok klímacéljainak eléréséhez.

Bár a megújuló energiaforrások térnyerése folyamatosan növekszik, nem minden ország rendelkezik a szükséges infrastruktúrával és technológiával a gyors áttéréshez. Ezért a fosszilis energiaforrások további alkalmazása is elkerülhetetlen maradhat, míg a globális kereslet és a feltörekvő technológiák nem találkoznak.

Összegezve a helyzetet: a mesterséges intelligencia terjedése új energiaforrások keresésére kényszerít majd bennünket, legyen az megújuló, fosszilis vagy atomenergia. Az előttünk álló évtizedekben a digitalizáció és a fenntarthatóság kérdései különösen fontos szerepet fognak játszani a technológiai és gazdasági fejlődésben.