Az Európai Unió hivatalos statisztikái szerint a születéskor várható élettartam az elmúlt két évtizedben folyamatosan növekedett, de 2019-re érte el csúcsát, akkor 81,3 év volt. Az ezt követő koronavírus-járvány drámai hatással volt az életesélyekre: 2020-ban a várható élettartam 80,4 évre, míg 2021-re már csak 80,1 évre csökkent.

2023-ra viszont még aggasztóbb adatok érkeztek. Jelenleg Magyarországon a születéskor várható élettartam átlagosan 76,7 év, ami regionálisan 74,9 és 78,9 év között változik. Ezen belül Budapesten a legmagasabb, 78,8 év, míg Észak-Magyarországon a legalacsonyabb, 74,7 év. Az Eurostat adatai szerint a nők várható élettartama 79,9 évre emelkedett, de a férfiak esetében csak 73,4 év, ami jelentős különbséget mutat a nemek között.

Egyre nő a szakadék a magyar életkilátások és a szomszédos országok között: a legmagasabb értékeket Spanyolország és Olaszország területein regisztrálták, ahol a várható élettartam akár 86 év is lehet. A legrosszabb helyzetben Bulgária és a franciaországi Mayotte régió található, ahol a várható élettartam csak 73-75 év között mozog.

Az EU-tagállamok közül a nők várható élettartama 2023-ra 84 évre emelkedett, míg a férfiak esetén 78,7 évre. Az eltérések azonban nagy különbségeket mutatnak az országok között, Lettországban a nők akár 10,1 évvel hosszabb foglalkozásúak, mint a férfiak.

Magyarország egészségügyi rendszerének megerősítése, a megelőző intézkedések előtérbe helyezése és az egészséges életmódra való nevelés sürgetővé vált, hogy ezeket az aggasztó adatokat megfordíthassuk. A születéskor várható élettartam emelése érdekében sürgős lépésekre van szükség, különösen a hátrányos helyzetű térségekben.