A jövő év szeptembertől a tankerületi gimnáziumokban jelentős szigorítások lépnek életbe a felvételi rendszert illetően. Az új előírások alapján, amelyek az oktatási fenntartótól érkeztek, a tanulóknak sokkal magasabb pontszámokat kell elérniük ahhoz, hogy bejussanak álmaik iskolaébe.

A legfrissebb tájékoztatók szerint a hagyományos négy évfolyamos képzésre való jelentkezéshez minimum 50, a nyelvi előkészítő osztályokba 60, míg a hat és nyolc évfolyamos képzésekhez 70 pontot kell elérni. Az új követelmények még az eddig jól teljesítő diákokat is komoly kihívások elé állítanak.

Például egy szülő tapasztalata szerint, lánya 2017-ben 60 pontos felvételivel került be egy hatosztályos gimnáziumba, ahol kiemelkedően teljesített: 95%-os eredménnyel érettségizett angolból és 92%-os történelemből, majd 480 felvételi ponttal jutott be a jogi egyetemre. A mostani szabályozás mellett viszont már nem juthatna be a kívánt iskolába, ami sok szülőben aggodalmakat ébreszt.

Egy civil szervezet, a Szülői Hang, már petíciót indított az új minimum ponthatárok ellen, arra figyelmeztetve, hogy a magasabb elvárások a tanulók számának csökkenéséhez vezethetnek, emellett sokakat a nem kívánt szakképzési irányba kényszeríthetnek a felvételi helyek szűkülése miatt.

Miklós György, a szervezet képviselője a Népszavának kifejtette, hogy az új rendszer nemcsak a felvételi eljárást torzítja, hanem összességében is megváltoztathatja a diákok jövőjét, mivel a kormány célja, hogy kevesebb diák válassza a gimnáziumi tanulást, miközben a technikumok népszerűsítése felé terelik őket.

Például a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban mostantól csak azok a diákok nyerhetnek felvételt a hatosztályos képzésre, akik legalább 70 pontot szereznek. Ugyancsak a Budai Nagy Antal Gimnáziumban is hasonló szigorítások léptek életbe. A felvételi követelményeket, hogy elérjük a 70 vagy 60 pontos alsó határvonalat, szülők és gyerekek egyaránt nehezen fogadják el. Az eddig elképzelhetetlennek tartott követelmények egy új oktatási rendszert valósítanak meg Magyarországon, amely lehet, hogy nemcsak a diákok, hanem az oktatási intézmények számára is új kihívásokat jelent.