Bevezetés

A szöuli nyugati kerületi bíróság jóváhagyta a letartóztatási parancsot, amelyet a vezető tisztviselők korrupcióját vizsgáló hivatal (CIO) kérvényezett. Yoon ellen felkelés vezetésének vádjával folyik vizsgálat, ami rendkívüli, hiszen ez az egyik olyan bűncselekmény, amely alól egy dél-koreai elnök nem élvez mentességet.

A válság mélyülése

A letartóztatási parancs kiadása példa nélküli esemény hazánk történetében, és tovább mélyíti a politikai válságot Dél-Koreában, amely Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága és az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese a térségben.

Jogi reakciók

A jelenlegi parancs január 6-ig érvényes, és a Yonhap hírügynökség jelentése szerint amint végrehajtják, várhatóan Yoont a szöuli fogdába szállítják.

Yoon Kab-keun, a megbuktatott elnök ügyvédje szerint a letartóztatási parancs törvénytelen és érvénytelen. Állítása szerint a CIO-nak nincs felhatalmazása elfogatóparancs kérésére a dél-koreai törvények értelmében. Az ügyvéd bejelentette, hogy az elnök jogi csapata az alkotmánybírósághoz fog fordulni a végzés megszüntetéséért.

A bíróság indoklása

A bíróság a parancsot azzal indokolta, hogy valószínűsíthető, hogy Yoon nem fog válaszolni a megidézésre, és megalapozott gyanú merült fel arra, hogy bűncselekményt követett el. Jelenleg még nem világos, mikor és hogyan hajtják végre az Yoon ellen kiadott elfogatóparancsot. A dél-koreai elnöki biztonsági szolgálat közleményében jelezte, hogy a letartóztatási parancsot a megfelelő eljárásnak megfelelően fogja kezelni.

Házkutatás és politikai feszültségek

A bíróság emellett Yoon lakhelyére is kiadott házkutatási parancsot. Korábban a rendőrség sikertelenül próbált razziát végrehajtani az elnöki hivatalban, mivel az elnöki biztonsági szolgálat megakadályozta a bejutást.

A december 3-án kihirdetett hadiállapot óta Yoon többször nem válaszolt a nyomozók idézésére. Ez a hadiállapot a legelső ilyen jellegű rendelet Dél-Koreában az 1980-as évek óta, amely a politikai tevékenységek betiltására és a média cenzúrázására tett kísérlet volt.

A hadiállapot kihirdetésének estéjén katonák hatoltak be a szöuli nemzetgyűlés épületébe, de visszavonultak, amikor a parlamenti képviselők tűzoltó készülékekkel lefegték őket. A törvényhozók elutasították a hadiállapotról szóló határozatot, miközben a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Yoon végül néhány órán belül visszavonta a parancsot.

Politikai reakciók

Mindeközben a politikai pártok nagyon eltérően reagáltak a fejleményekre. Kweon Seong-dong, a kormányzó Népi Erő Pártjának megbízott vezetője kijelentette: "Nem helyénvaló egy hivatalban lévő elnököt őrizetbe venni."

Ezzel szemben Kim Yong-min, az ellenzéki Demokrata Párt jogásza, aki kezdeményezte Yoon vádemelését, sürgette a nyomozókat: "Az elfogatóparancs és a nyomozás végrehajtása nagyon nehéz lehet. Felszólítom a nyomozókat, hogy azonnal hajtsák végre az elfogatóparancsokat!"

Összegzés

Ez a fejlemény újabb feszültséget okoz a már amúgy is megosztott politikai tájban, és a közelgő választások előtt még inkább megnehezíti a helyzetet. Minden szem most Dél-Korea politikai helyzetén van, és a világ figyelme egyre inkább a demokratikus normák megtartására irányul.