Egy érdekes és megosztó esemény zajlott le a Liszt Ferenc Repülőtéren, ahol Kulcsár Dávid pap nem vihette magával a szenteltvizét a biztonsági ellenőrzés során. A káplán arra hivatkozott, hogy vallásszabadságát sértették meg, mivel nem engedték, hogy a gépen utazzon a szenteltvíz, amelyet mindig magával visz. Az eset online vitát indított el, sokan támogatják és mások elítélik a repülőtér döntését.

A pap bejegyzéséből kiderül, hogy más országokban, például Rómában ez sosem volt probléma. Tény, hogy ott már megszokták, hogy az utasoknál lehet szenteltvíz, tehát Kulcsár Dávid a magyar repülőtérre érkezve érzett jogsérelme legitim.

A Budapest Airport hivatalosan reagált, hangsúlyozva, hogy a biztonsági előírásoknak megfelelően jártak el. Az EU szabályozása szerint a folyadékok, amelyeket az utasok magukkal hozhatnak, maximum 100 milliliteres kiszerelésben vihetők fel. Kulcsár esetében nem lehetett egyértelműen megállapítani a szenteltvizének a mennyiségét, így nem engedélyezték a szállítást.

A szenteltvíz repülőre vitelének szabályai nem különböznek az egyéb folyadékokétól. Az EU 2006 óta érvényes szabályozásának eredetét a 9/11 utáni intézkedések között találjuk. A legtöbb országban hasonló előírások vonatkoznak a folyadékok repülőgépre vitelére. Az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság is figyelmezteti az utasokat, hogy a szenteltvizet vagy feladott poggyászban, vagy kifejezetten az utas kézipoggyászában, de legfeljebb egy decilitert vihetnek.

Egy érdekes szempont azonban, hogy a válaszadók többsége úgy véli, hogy a papnak valóban figyelembe kellett volna vennie a biztonsági előírásokat, hiszen azok a repülés biztonsága érdekében léteznek. Ezen kívül a katolikus tanítás szerint a szenteltvizek különleges jelentőséggel bírnak, és a papokat arra oktatják, hogy ezeket a szenteltvizeket körültekintéssel kezeljék. Kulcsár Dávid esete tehát nem csupán a konkrét szenteltvíz házirendről szól, hanem rávilágít arra is, hogy a vallási hiedelmek és a modern biztonsági előírások miként ütközhetnek egymással, különösen akkora nyilvános helyszíneken, mint egy repülőtér. A pap tehát nemcsak a hitét, hanem a társadalmi felelősségét is mérlegelte, amikor a szenteltvizet megitta, hiszen azt nem dobhatta el, a szenteltvizek pedig a hit szimbólumai.