Kínai szakemberek hatalmas lépést tettek a haditechnika világában azzal, hogy a Starlink műholdrendszer jelét felhasználva sikeresen azonosítottak egy DJI Phantom 4 drónt a Dél-kínai-tenger fölött – írja a South China Morning Post. Ez a civil felhasználók számára 2016 vége óta elérhető drón rendkívül kis radarkeresztmetszete révén szinte észrevétlenül repülhetett.

A radarkeresztmetszet (RCS) a repülőgépek és más objektumok radar által észlelhető méretét és észlelhetőségét jelzi; a kisebb RCS-sel rendelkező eszközök könnyebben elkerülik a detektálást. Az Egyesült Államok kezdetben az SR-71 Blackbird kémrepülőgéphez fejlesztett ki olyan technológiákat, melyek célja a radarjelek elnyelése volt. Azóta a lopakodó technológia folyamatosan fejlődött, és már Kína és Oroszország is rendelkezik hasonló, nehezen észlelhető katonai repülőgépekkel.

Különösen figyelemreméltó, hogy a kínaiak a műholdak és űrtechnológia révén kívánják átformálni a hadviselést. Az új módszer lényege, hogy a felderítő radarok helyett az űrből érkező, a repülőgép felülete felett minimálisan szóródó rádióhullámokat figyelik. Ez radikálisan csökkentheti a haditechnikai eszközök észlelhetőségét a hagyományos radarsival szemben, lehetővé téve a haditermékek és az ellenség megfigyelését.

Emellett fontos megjegyezni, hogy a drón észleléséhez használt algoritmusok és feldolgozási lehetőségek rendkívül titkosak, mivel a teszteléshez használt alkatrészek egyszerű, bolti elemekből álltak össze.

Ez az „antilopakodó” radar nem csupán a katonai fejlesztések előtt áll komoly kihívásokkal, hanem a már létező drágább programok, mint az F-35 lopakodó gép, jelentős kockázatokkal néznek szembe. A világ legdrágább fegyverfejlesztési programjaként számon tartott F-35 alattomosan gyengülhet, ha a mostani technológiák kifejlesztésével Kína vagy Oroszország képes elérni a hasonló képességeket.

Külön aggasztó tényezője a helyzetnek, hogy Tajvan miatt a két óriás, Kína és az Egyesült Államok között már jelenleg is feszültség tapasztalható. Tajvan nem csupán politikai értelemben ügy, hanem a globális chipgyártás központjaként is a nyugati technológiai világ egyik sarokköve. E törekvések komoly következményekkel járhatnak, ha olyan országok, mint Észak-Korea hasonló technológiával vértezik fel magukat.

A Starlink műholdrendszerrel kapcsolatos problémák Kína számára sem ismeretlenek. Az utóbbi években a Starlink technológiáját sokan haditechnikai fenyegetésnek tekintették, mivel hiperszonikus rakéták célba juttatására is alkalmas lehet. A rendszer legyőzése azonban nem egy egyszerű feladat, mivel míg a fizikai megsemmisítés végrehajtása költséges, a kínai vezetés mára úgy döntött, hogy egy saját, Csianfan néven ismert műholdas internet hálózatot építenek fel, amely 13 ezer műholdból fog állni. A folyamatos technológiai verseny és innováció egyre inkább a modern hadviselés középpontjába került, és a következő években valószínűleg még drámai változásokra számíthatunk.