2024. január 1-jén Lengyelország veszi át a soros elnökséget Magyarországtól az Európai Unióban, a "Biztonság, Európa!" mottóval, melynek középpontjában a biztonság hét dimenziója áll. Ezen dimenziók közé tartozik a katonai, gazdasági és energiabiztonság is.

Máthé Réka Zsuzsanna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa egy rádiós interjúban elmondta, hogy a magyar elnökség idején elfogadott versenyképességi paktum számos intézkedést fog jelenteni a lengyel elnökség számára is. Az Európai Bizottságnak 2025 júniusáig konkrét javaslatokat kell előterjesztenie, amelyek célja a kis- és középvállalkozásokra háruló adminisztratív terhek 25%-kal való csökkentése. Ezt követően a hangsúly a közös piac stratégiai elmélyítésén, valamint a digitális átalakulás felgyorsításán lesz, különös figyelmet fordítva az európai állampolgárok adatainak védelmére.

Máthé kiemelte, hogy a lengyel elnökség programja különös figyelmet fordít az energiabiztonságra. Ennek célja, hogy csökkentsék az Oroszországból való energiahordozó-importot, és a mezőgazdaságnak is hangsúlyos szerepet szánnak. Érdekesség, hogy a lengyel elnökség nyitónapján, január 3-án, gazdák demonstrációt tartottak az uniós agrárpolitika ellen, követelve a zöld megállapodás leállítását.

A jövő legfőbb témái között várhatóan az energiabiztonság és a migrációs válság kérdése is szerepelni fog. Lengyelország azt tervezi, hogy minden oldalról támogatja Ukrajnát a háborúban, hiszen a biztonságpolitika nemcsak a helyi stabilitás, hanem az európai együttműködés szempontjából is kiemelt fontosságú.

Az aktuális lengyel kormány célja, hogy napirendre tűzze Magyarország ellen a hetes cikkely szerinti eljárást. Kérdéses, hogy a következő fél évben ez milyen szintű előkészítést igényel, de várható, hogy a jövő évben, amint a jogállamiságra fókuszálnak, a magyar ügy újra napirendre kerül.

Egy másik fontos fejlemény, hogy már január 28-án az EU Általános Ügyek Tanácsában szó lesz Magyarország jogállamiságáról, mellékszálakként pedig a portugál, román és szlovén jogállamisági helyzetről is értékelések várhatóak. A jövőbeli események tükrében a nemzetközi közvélemény és a politikai elemzők is figyelemmel kísérik majd a lengyel elnökség javaslatait és Magyarország reakcióját.