Kínában a cinkkoncentrátum azonnali kezelési díjai drámaian megugrottak az év kezdetétől, most már több mint 18 hónap óta nem látott magasságokban járnak.

A globális piaci nehézségek miatt országszerte – Japántól Ausztráliáig – termeléscsökkentésre kényszerültek a bányák, míg a kínai vállalatok a negyedik negyedévben 120-140 dollár/tonna kezelési díjat céloznak meg, mint ahogyan arról a Beijing Antaike Information Technology Co. is beszámolt.

Csak a múlt hónapban az azonnali díjak már a 80 dollár/tonnát is meghaladták, ami aggasztó helyzetet teremtett a világpiacon.

Zeng Tong, a Jinrui Futures Co. elemzője elmondta, hogy a bányászati termelés idén váratlanul zökkenőmentes és gyors növekedésnek indult, különösen az orosz szállítmányok nőttek meg a legnagyobb ütemben.

A cinkpiac dinamikái hasonlóak a rézhez, ahol Kína szoros kontrollt gyakorol a globális kínálat felett, ami aggasztja a versenytársakat és a kormányokat.

A 2023-as évi cink kezelési díj Kínán kívül, inflációval korrigálva, minden idők legalacsonyabb szintjére, 80 dollár/tonnára esett vissza.

A Trafigura Group cink leányvállalata a múlt hónapban állami támogatást kapott, hogy megakadályozza egy ausztrál bányászati rósta bezárását a kínai piaccal szemben.

Kína finomított cink termelése rekordszintet ért el az év első felében, miközben az ország cinkkoncentrátum importja júliusban szintén csúcsot döntött.

Korábbi adatok szerint Oroszország részesedése a szállítmányokból 12%, Ausztráliáé 24%, míg Perué 18% volt.

Kína és a globális piacok közötti feszültség az árakban is tükröződik; míg a Sanghaji Határidős Tőzsdén az árak stabilak, a londoni fémtozsde (LME) nemzetközi referenciaára folyamatosan emelkedik.

Különösen figyelemre méltó, hogy az LME készletei ezen a héten több mint két éve nem látott mélypontra estek.

Zeng elmondása szerint az idei stabil kereslet mellett a tengerentúli készletek kiürítésére összpontosítottak.

Ez a helyzet új kihívások elé állítja a globális cinkkereskedelmet, amelynek következményei messzemenőek lehetnek.