A ragadós száj- és körömfájás betegség újabb súlyos problémát jelent Magyarországon, miután Kisbajcs után Levélen is megjelent a vírus. A kór a háromezres szarvasmarha-állományban bukkant fel, és bár az oltások már megkezdődtek, ez csupán az elterjedés megfékezésére szolgál, az állatok leölését elkerülni nem lehet.

Sűth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese és korábbi országos tisztifőorvos, elmondta, hogy a vakcinázás célja a vírus replikációjának csökkentése, így kevesebb vírus kerül a környezetbe. A szakértők szerint a Kisbajcson talált vírus Pakisztánból származhat, amit szintén Rusvai Miklós virológus említett. A kisbajcsi vírus közeli rokonságot mutat a Pakisztánban azonosított törzzsel, amelyet közel egy évtizeddel ezelőtt fedeztek fel, de a kérdés, hogy miként kerülhetett Magyarországra, még mindig tisztázatlan.

A ragadós száj- és körömfájás vírus legaggasztóbb tulajdonsága, hogy rendkívül gyorsan terjed, és az állatokra gyakorolt hatása is súlyos. A szél az egyik fő terjesztője, és a hatóságok már értesítették Szlovákia állategészségügyi hatóságát, mivel a vírus szélirányban Északnyugat felé terjedt Kisbajcsról, és Levélen is újra felbukkant.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy a fertőzés Szlovákiából indult, amire támogatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan frissített térképe is. A hatóságok most már figyelembe kell, hogy vegyék a közlekedési járműveket, mivel a fertőzött állatok tejét naponta szállítják, így a vírus terjedésében komoly szerepet játszhatnak az emberi tevékenységek.

Sűth Miklós figyelmeztetett, hogy a határok mentén végzett fertőtlenítések nem csupán az állatorvosok eszközeire kell, hogy kiterjedjenek, hanem a határon átlépő emberek és járművek esetében is, mivel bármilyen mulasztás vírus terjedéséhez vezethet.

A szakember a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ülésén járva jelezte, hogy a helyzet rendkívül ijesztő, de reális is, mivel egy ilyen betegség óriási gazdasági károkat okozhat. A Kisbajcsot és Levélt érintő konkrét költségek már most milliárd forintos nagyságrendűek lehetnek. Az állattenyésztők és hatóságok közötti együttműködés kulcsfontosságú a helyzet kezelésében, és a közvélemény tájékoztatása is elengedhetetlen a betegség terjedésének megakadályozásához.