A legújabb kutatások alapján úgy tűnik, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt jövedelmi szegénységi adatok manipulálásának lehetőségei merültek fel. A szakértők szerint egy szakmai hiba vagy esetleg tudatos manipuláció is állhat a jelenség mögött. A KSH határozottan visszautasította a manipuláció vádját, de a korábbi adatok és tendenciák alapján a helyzet aggodalomra ad okot.

Nem éppen kedvező tendencia, hogy a szegénység mértékét különböző, nemzetközileg használt mutatókkal mérik, és ezek az adatok az utóbbi években jelentősen javultak. Például a relatív jövedelmi szegénységben élők arányára vonatkozó számok is csökkenést mutattak a 2010-es évek közepéig, ám ezek az adatok mostanra megkérdőjelezhetővé váltak. 2015-ben a lakosság 14,5%-a, 2021-re azonban már csak 12,1%-a élt a szegénységi küszöb alatt.

Különös eltérések figyelhetők meg a jövedelmi adatok eloszlásában is. A Válasz Online által közzétett információk szerint 2017 óta folyamatosan nőtt a szegénységi küszöb felett élők számának aránya, míg azoké, akiknek jövedelme alatta van, drámaian csökkent. Ez a statisztikai manipuláció feltételezésének kiindulópontja lehet: sokan úgy látják, mintha a hivatal mesterségesen csökkentette volna a szegénység adatokat.

A jelenlegi anomáliák nemcsak a jövedelmi statisztikák terén figyelhetők meg, hanem más területeken is, ahol a KSH adatai már régóta megbízhatóságuk kérdésessé váltak. Az utóbbi időszakban egyre többször előfordultak adminisztratív hibák, például a közbeszerzésekkel vagy a kereskedelmi adatokkal kapcsolatosan, amelyek miatt a KSH már korábban is több kritikát kapott.

Fontos megjegyezni, hogy a KSH nemcsak belföldi, hanem nemzetközi szinten is komoly elvárásokkal néz szembe. Ha kiderülne, hogy a KSH évek óta hamis adatokat közölt, annak komoly következményei lehetnek az intézmény hitelességére nézve, ami megrendítheti a közbizalmat, és rontja a statisztikai adatok valóságtartalmába vetett hitet.

A KSH számos pontot emel ki jogi keretében a rendszer szabályozására, ezáltal próbálva megőrizni függetlenségét. A szegénységi statisztikák mögött álló adatok hitelessége azonban rendszerszintű kérdéssé válhat, ha nem sikerül a közeljövőben megválaszolni a feltett kérdéseket. A szakemberek várakozása szerint a kormány döntései és a gazdasági helyzetre adott reakcióik a jövőben hatással lesznek a KSH által kiadott statisztikák megbízhatóságára.