A magyar kormány terve, hogy mesterséges intelligencián alapuló arcfelismerő rendszert alkalmazzon a Pride rendezvényen, komoly kritikákat váltott ki az Európai Unión belül. Brando Benifei, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselője, aki az EU mesterséges intelligenciáját szabályozó intézkedések felügyeletét is ellátja, beszélt erről az Euronewsnak.

Benifei hangsúlyozta, hogy az arcfelismerő rendszer használata a tüntetők azonosítására jogsértő, hiszen súlyosan sérti az EU adatvédelmi szabályozásait és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos uniós rendelkezéseket. Ezekre a jogszabályi megkötésekre már a közelgő új jogszabály tervezetében is hivatkoznak. Továbbá, a március 18-án elfogadott gyülekezési törvény módosítása is ellentétes az EU GDPR irányelveivel.

Brando Benifei rámutatott, hogy Magyarország lesz az EU mesterséges intelligencia rendeletének első komoly próbatétele. Az EU szabályai szerint arcfelismerő rendszert csak akkor lehet alkalmazni, ha életveszélyes fenyegetések, például gyilkosság vagy terrorizmus gyanúsítottjait keresik. Lattmann Tamás nemzetközi jogász is kifejtette a közösségi médiában, hogy a magyar törvények nyilvánvalóan ellentmondanak az uniós előírásoknak.

Az Európai Bizottság szószólója szintén nyilatkozott az ügyről, jelezve, hogy a jogszerűség attól függ, hogy a magyar hatóságok valós időben használják-e az arcfelismerő rendszert, vagy csak a rendezvény után, úgynevezett 'utólagos feldolgozás' keretein belül. Ez újabb vitát generálhat a technológiai szabályozások és a polgári szabadságok védelme között.

Az arcfelismerő technológiák alkalmazása nemcsak Magyarországon, hanem világszerte folyamatosan éles vitákat generál, és a Pride esemény kiemelt színtér lehet e diskurzus során. Az EU mesterséges intelligenciájával foglalkozó rendeletét 2024 augusztusában fogadták el, és a hatásai már most is érezhetők az európai országok politikai és jogi terepén.