A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) történetének 131 éve alatt először választják meg a tizedik elnököt, a görögországi Pílosz közelében zajló 144. kongresszus keretében, csütörtökön. A világ legnagyobb befolyású sportképviselete 109 tagja – köztük Fűrjes Balázs – hét jelölt közül választja meg az új vezetőt, akinek első mandátuma nyolc évre szól, egy alkalommal további négy évre meghosszabbítható.

A NOB-ot 2013 óta Thomas Bach vezeti, aki már jól ismert a sportvilágban. Most azonban heten is pályáznak a posztra: - Sebastián Coe (brit), olimpiai bajnok atlétika sportoló, az Atlétikai Világszövetség elnöke - Kirsty Coventry (zimbabwei), olimpiai bajnok úszó, zimbabwei sportminiszter - Johan Eliasch (brit), a Nemzetközi Sí- és Snowboardszövetség elnöke - Fejszal al-Husszein herceg (jordániai), a Jordán Olimpiai Bizottság elnöke - David Lappartient (francia), a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség és a Francia Olimpiai Bizottság elnöke - Juan Antonio Samaranch (spanyol), a Nemzetközi Öttusaszövetség alelnöke - Watanabe Morinari (japán), a Nemzetközi Tornaszövetség elnöke.

A szakértők szerint Coe, Samaranch és Coventry kiemelkednek a mezőnyből. Coe a 2012-es londoni olimpia szervezőbizottságának elnöke volt, míg Samaranch édesapja, Juan Antonio Samaranch, több mint húsz éven keresztül vezette a NOB-ot. Kirsty Coventry az egyetlen nő a versenyben, akit Thomas Bach legesélyesebb jelöltjének tartanak.

Szeptemberben a jelöltek 15-15 perces prezentációt tartottak, amely folyamat a NOB lausanne-i székhelyén, szigorú titoktartás mellett zajlott. A döntés előtt a szavazók nem állhattak ki nyilvánosan egyik jelölt mellett sem, a háttérben, privát beszélgetések formájában próbálták meg győzködni egymást. Az egyik szavazó megosztotta tapasztalatait az Independent lapnak: "Mindenki elmondja, hogy kire szavaz, de senki sem mondja el az igazat." A választási folyamat titkolózása nemcsak előkészületeket, hanem magát a választást is érintheti. Az eljárás, amely 1925 óta áll fenn, számos szavazási kört tartalmaz, és a bátrabb jelöltek közül mindig kiszavazzák a legkevesebb szavazatot szerzőt, míg a többi jelölt vokszáma titokban marad, amíg a győztest be nem jelentik.

Az elmúlt két elnökválasztás 2013-ban és 2019-ben viszonylag gyors eredményt hozott, de most arra számítanak, hogy ez a választás a leghosszabb és legbonyolultabb folyamat lehet a NOB történetében.

Az új elnök kijelölése nemcsak a sportágak jövője miatt izgalmas, hanem fontos kérdéseket is felvet, például a transznemű sportolók részvételének szabályozását. A következő nyári játékokat Los Angelesben rendezik, ahol új politikai kihívásokkal is szembesülnek: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, már elrendelte a transznemű nők további korlátozását a női versenyszámokban. Ugyanakkor a NOB-nak döntenie kell arról is, hogy az orosz sportolók részt vehetnének-e az elkövetkező eseményeken, mivel az ország már egy éve kizárva van a nemzetközi versenyekből.

A 2036-os nyári olimpia helyszíne is az új elnök választásának hatására dőlhet el, számos ország, köztük Katar, India, Lengyelország és Törökország pályázik a rendezés jogára. Magyarország is fontolgatja a lehetőséget, ami újabb izgalmas fejezetet jelenthet a versenyben a sportvilág számára!