A technológia fejlődése, különösen az 5G és a hamarosan elérhető 6G infrastruktúrával, radikálisan megváltoztatja az adatfeldolgozás sebességét. A késleltetés csökkenésével lehetőség nyílik a nagyobb sávszélességre, így a valós idejű alkalmazások, mint például az önvezető autók, folyamatos és megbízható adatkapcsolatot igényelnek.

Jon Summers, a Svéd Kutatóintézetek (RISE) adatkötöző központjainak tudományos vezetője hangsúlyozta, hogy a modern adatfeldolgozás középpontjában már nem csupán a nagy, vidéki adatk központok állnak, hanem a városi, kisebb „edge” adatközpontok is. Ezek a központok lehetővé teszik a nagyobb reakcióidőt a kritikus alkalmazások számára, azonban hatalmas energiafogyasztás jellemzi őket.

A mesterséges intelligencia használata során, mint például a ChatGPT, rendkívüli mennyiségű energia fogy, nemcsak a betanítás során, hanem a felhasználói interakciók során is. A szakértők figyelmeztetnek, hogy ezek a rendszerek felnagyítják az energiaigényt, amely már most is korlátozásokkal jár – a korlátozások nem csupán a technológiát érintik, hanem a fogyasztói élményünket is.

A probléma elkerülhetetlen, és a határvonal átlépése előtt állunk: az energiaigény folyamatos növekedése új megoldások után kiált. Megfontolandó, hogyan lehetne felhasználni az adatközpontok által termelt hőt, például városi fűtési rendszerekbe integrálva. Ezáltal az energia veszteséget csökkenteni lehetne, és fenntarthatóbb infrastruktúra jöhet létre.

Az északi országok, ahol a természetes hideg levegőt fel lehet használni a hűtéshez, haszonélvezői a fenntartható megoldásoknak. Az alacsony hőmérséklet miatt nem igényelnek túlságosan bonyolult hűtési rendszereket, ami jelentős előny a környezeti hatások és az energiafelhasználás szempontjából.

Súlyos kérdések merülnek fel Európa jövőbeli digitális függetlensége kapcsán, különösen az amerikai és kínai technológiai cégekkel való versenyezhetőség tekintetében. Summers figyelmeztetett arra, hogy Európának saját infrastruktúrára lenne szüksége, amely lehetővé tenné, hogy kevesebb függőséggel kezeljük a nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyeket a külső befolyás okoz.

A digitális világ alapvetően az alapszolgáltatások részévé vált, és a jövőbeni versenyképességünk függvénye, hogy képesek legyünk hatékonyan és fenntartható módon feldolgozni és kezelni az adatainkat. A digitális átállás nemcsak technológiai váltást igényel, hanem támogatni kell a környezeti terhelés csökkentését is, ezzel elősegítve a gazdasági fejlődést. Az energiahatékonyság növelése és a fenntartható technológiai megoldások alkalmazása tehát nemcsak lehetőség, hanem a jövő záloga is.