A csillagközi 3I/ATLAS rejtélye

A James Webb űrteleszkóp (JWST) legfrissebb Kutatása során a 3I/ATLAS nevű csillagközi objektumot tanulmányozta, amely július 1-jén került felfedezésre az ATLAS távcső által. Ez az újabb 'látogató' a harmadik olyan égitest, amely más csillagrendszerből érkezett a Naprendszerünkbe, korábban az Oumuamua (2017) és a 2I/Borisov (2019) nyomába lépve.

A JWST lenyűgöző megfigyelései

A JWST 2025. augusztus 6-án végezte el az első részletes vizsgálatát. A közel infravörös tartományban működő NIRSpec spektrográf segítségével a kutatók mélyebb betekintést nyertek ebbe az érdekes objektumba.

Mit árul el rólunk a 3I/ATLAS?

A kutatók felfedezték, hogy a 3I/ATLAS vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy jobban megértsük a más csillagrendszerek keletkezésének körülményeit. Az eredmények ütközőzhetők a Nap körüli milliónyi évet megelőző környezettel, amikor bolygók és üstökösök formálódtak.

A figyelemfelkeltő gázkibocsátás

Ahogy az üstökös közelít a Naphoz, a hő következtében a fagyott anyagok szilárd halmazállapotból gáz halmazállapotba mennek át - ezt szublimációnak nevezik. Ez a folyamat hozza létre az üstökös jellegzetes csóváját és kómáját. A 3I/ATLAS is erőteljes gázkibocsátást mutatott, amíg a Nap felé halad.

NIRSpec mérések: Mi derült ki?

A NIRSpec mérések során a kutatók szén-dioxidot, vízgőzt, vízjeget, szén-monoxidot és karbonil-szíulfidot azonosítottak a kómában. Meglepő módon a 3I/ATLAS-ban a vízhez képest sokkal több szén-dioxidot találtak, mint bármely más üstökösben korábban. Ez a bővölködő szén-dioxid arra utal, hogy az üstökös magja eredetileg gazdag volt szén-dioxidban.

A jég és a hő titkai

A kutatók szerint a 3I/ATLAS egy fiatal csillag körüli anyagkorong részeként születhetett, ahol a hőmérséklet elég alacsony volt a szén-dioxid fagyáspontjának eléréséhez. A kevés vízgőz arra utal, hogy a hő valószínűleg nem jut be az üstökös belsejébe, így a vízjég kevesebb párolgásnak van kitéve, mint a szén-dioxid vagy a szén-monoxid.