Évek óta vártunk már arra, hogy a lakhatási válság megfelelő figyelmet kapjon, és végre úgy tűnik, hogy a kormány is felfedezte a problémát! Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet idei lakhatási jelentésének bemutatóján elmondta, hogy bár a konkrét megoldásokat még nem ismerjük, a helyzet végre mozdulni látszik. A kormány gazdaságélénkítő csomagjának 21 pontja közül 10 kifejezetten a lakhatási kérdésekkel foglalkozik, és a fővárosi közgyűlés is napirendre tűzte a témát.

Bár a hivatalos narratíva szerint a lakhatási válság Budapestre korlátozódik, a Habitat for Humanity felhívja a figyelmet, hogy a probléma valójában országos szinten van jelen.

Az idei jelentésben új adatokat találhatunk a népszámlálás és az elmúlt évek magyar, valamint uniós felmérései alapján. Lukács György, a Habitat szakpolitikai munkatársa részletesen bemutatta a lakhatási szegénység mértékét.

A kutatás négy mutató alapján vizsgálta a lakhatási szegénységbe tartozó emberek számát, amely alapján kiderült, hogy 2,8 millió ember él az országban, akire a lakhatási szegénység legalább egyik mutatója igaz.

A legfrappánsabb statisztika, hogy 90 160 háztartásban 232 ezer ember él olyan körülmények között, ahol nincs fürdőszoba, zuhany vagy benti WC – ez a szám, bár még mindig rendkívül magas, az elmúlt tíz évben jelentős javulást mutat. Ezzel szemben 475 ezer háztartásban, ahol a tető beázik, penészesek a falak vagy rothad a padló, 1,2 millió ember él. Ráadásul 328 ezer háztartás nem tud megfelelően javítani a lakóhelyén, mivel ehhez anyagi forrást nem találnak.

A legmegdöbbentőbb adat azonban, hogy az ország területén 1 millió 670 ezer ember él túlnépesedett ingatlanban – a nagyobb családok többsége ilyen helyen lakik. A Habitat felmérése alapján 106 ezer háztartásnak a jövedelme minimum 40%-át elviszi a lakás fenntartásának költsége, de ha ezt a határt 30%-ra csökkentjük, akkor az emberek harmada ebbe a kategóriába esik.

A helyzet elemzéséhez hozzátartozik, hogy az Eurostat adatai szerint az emberek 9,7%-a csúszott meg a lakbérekkel vagy lakáshitelekkel, míg a rezsiköltségekkel 7,2%-os csúszás jellemző, és sajnos a különböző hitelek esetén ez az arány 20%-ra emelkedik.

De mi a megoldás? A Habitat eddig több alkalommal is megállapította, hogy a probléma komoly, viszont most a kormány is megkezdi az önálló intézkedések kidolgozását. Szegfalvi Zsolt megjegyezte, hogy üdvözlendő, hogy a kormány végre elismeri a bérlakás-fejlesztés szükségességét, de a Habitat szerint a bankszektor helyett sokkal inkább szociálisan célzott támogatásokra lenne szükség.

Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa szintén óvatos optimizmusának adott hangot, ám hangsúlyozta, hogy a kormány eddigi tervei inkább a már meglévő programok frissített verziói, mintsem valódi változások.

Összességében tehát úgy tűnik, hogy a lakhatási válságra irányuló figyelem növekszik, de az igazi megoldások még messze vannak!