2007-ben a Nők Lapja Sisi születésének 170. évfordulója alkalmából Erzs Bet királyné emlékével tartott – a Gödöllői Királyi Kastéllyal együttműködésben. A cikksorozatunk harmadik, egyben utolsó részét közöljük, amely Sisi életének ebben a szakaszában pillantást vet.

Gödöllő, 1870 kora őszén. Az egykori Grassalkovich-kastély nyugodt, vidékies hangulatát most hangos beszélgetések töltik meg. Piros vadásuniformisban ülnek a magyar arisztokraták, várva királynéjukat, Erzs Betet. Közöttük felfedezhetjük gróf Andrássy Gyula miniszterelnököt, gróf Esterházy Miklóst és gróf Batthyány Elemért is, aki megfogadta, hogy soha nem lépi át a bécsi udvar küszöbét édesapja kivégzése után.

Erzs Bet vonzereje alól senki nem tudja kivonni magát. Az aranyifjak úgy követik királynéjukat, mint „hajót a delfinek”. Erzs Bet a Gödöllői kastélyban olyan vidám udvartartást vezethet, amilyet mindig is vágyott. Az év nagy részét kedvenc magyarjai között töltheti, és névnapját, november 19-ét, minden alkalommal itt ünnepli.

A gyönyörű francia barokk kastélyt Erzs Bet már 1866-ban kinézte magának, amikor először járt Gödöllőn. Akkor az osztrák–porosz háború miatt nem volt lehetősége megvenni. Most, hogy végre övé lett, otthonosan berendezheti, és a kastély minden zugát megfedezheti. A birtok magába foglalja a fürdőszobás és tornaszobás lakosztályokat, a megnagyobbított lovardát és összesen 136 szobát.

Gödöllő atmoszférája, a természet közelsége, a táncmulatságok és vadászati események váltakozása Ferenc József császár feszültségét is oldja. A házastársak közel nem voltak még ennyire egymáshoz, mint most, Magyarországon; Erzs Bet depressziója enyhül, és kicsit felhagy a bolyongással.

Erzs Bet csodálatos vonzalma a magyarok iránt már az esküvő részeként is megjelent. A Majláth János gróf, az osztrák történelem tanítója felkérte őt, hogy tanulmányozza az osztrák történelmet, miközben a magyarok küzdelméről és szabadságszomjáról is beszélt. 1857-ben Erzs Bet először látogatott Budára, ahol a helyi arisztokraták reménykedtek abban, hogy a haza sorsát a császárné kedvelése javítja.

1866 végén a bécsi udvar előtt találkozik gróf Andrássy Gyulával. Erzs Bet 28, Andrássy 42 éves, ereje teljében levő férfi. Azonnal felfedezik egymást, de kapcsolatuk mindig platóni marad, érzelmeik legjobban az elajándékozott ajándékokban nyilvánulnak meg. Sisi mindig Andrássyval és Ferenczy Idával ruházza fel koncertekre, azok közvetítik a másik iránti érzéseiket.

Az 1867-es kiegyezés után Erzs Bet szerepe jelentősen megerősödik a magyar politika színterén. Részese lesz a koronázási ceremóniának, amelyet soha nem látott pompával ünnepeltek a magyarok. Ferenc József fejére a budai Nagyboldogasszony-templomban teszik fel Szent István koronáját, míg Erzs Bet a hagyományok szerint csak az érintést fog végrehajtani.

A kiegyezés után, 1867 elején, megérkezik Erzs Bet negyedik gyermeke, akit a nép csak „magyar gyermeknek” nevez. Itt érezheti magát igazán uralkodónak, míg boldogsága hamarosan nyomot hagy a szerencsétlen eseményekkel. Élete hátralévő részét Európában utazgatással tölti, különös figyelemmel a magyarokra. Az idősebb és szomorúbb Sisi arca, valamint Rudolf fia öngyilkossága, továbbra is gyászolja nemzetét.