Az életmentő transzplantációs módszerek küzdelme

Évtizedek óta küzdenek az orvosok a donorszervek hiányának megoldásáért, míg a világ számos táján több ezer beteg várja az elengedhetetlen transzplantációt. A kereslet hatalmas, de a rendelkezésre álló szervek száma gyakran nem elegendő.

Xenotranszplantáció: az állatok adtak reményt

A xenotranszplantáció, ami során állati szerveket ültetnek emberi testbe, régóta ígéretes alternatívának tűnik. Azonban eddigi kísérleteik többsége nem volt sikeres. Egy nemrég végzett kínai kísérlet azonban új reményt hozott.

Új lehetőség a reményteljes betegek számára

Kínában sebészek egy 39 éves férfi bal tüdőjét egy génmódosított disznótüdőre cserélték, miután az agyvérzés következtében agyhalottá vált. A kísérlet májusban kezdődött, és a helyzet azonnal elragadott mindenkit.

Az immunrendszer küzdelme: sikeres kezdetek, de még sok a kihívás

A transzplantált szerv, amelyet genetikai előkészítésen estek át, képes volt oxigént szállítani és szén-dioxidot eltávolítani a beteg szervezetéből, mielőtt az immunrendszer végleg legyőzte volna. Ez már önmagában is figyelemre méltó, hiszen még a normális emberi tüdőtranszplantációk is gyakran kudarcot vallanak.

Sajnos, az örömölményt követően a kísérlet végül kudarccal zárult, ami rávilágít a xenotranszplantációs módszerrel kapcsolatos további kihívásokra. A transzplantáció után egy nappal a férfi immunrendszere felülkerekedett a mesterségesen módosított szerven.

A hőség egyre nő: bátor próbálkozások és eredmények

A kutatók a kilencedik napon eltávolították a sertéstüdőt a tudományos vizsgálatok érdekében. A család ezután úgy döntött, hogy leállítja a beteg életfenntartó kezelését, mivel a kísérlet nem hozta meg a várt eredményeket.

Szinergia a tudományban: más alternatívák is körvonalazódnak

Richard Pierson sebész évek óta foglalkozik a xenotranszplantáció kérdéseivel, és elmondta, hogy a tüdőátültetés még hasonló fajú állatok között is rendkívül nehézkes.

Sertésmáj: a következő lépcsőfok az orvosi innovációkban?

A sertésmáj felhasználása is napirendre került, hiszen a korábbi kutatások alapján kiváló kísérletek folynak a sertésszervek emberi alkalmazásának sikere érdekében. Míg a tüdőátültetés terén sok a kihívás, a disznóveseivel kapcsolatos eredmények figyelemre méltóak.

Élő emberek, akik disznóveseit hordozzák magukban

Jelenleg is élnek olyan emberek, akiket disznóvese tart életben, például egy kínai nő és egy New Hampshire-i férfi, Timothy Andrews, aki már nyolc hónapja hordozza a sertést.

A xenotranszplantáció jövője: mivel meglep még az orvostudomány?

Andrews viccesen „Wilmának” keresztelte el azt a disznót, melynek veséjét kapta. Ha minden jól alakul, ő lehet a következő népszerű név a xenotranszplantáció történetében, követve egy 1964-es esetet, ahol egy csimpánz veséje kilenc hónapig működött egy louisianai nőben.