Magyar Péter és Orbán Viktor közötti hasonlóságok nem csupán abban rejlenek, hogy mindketten szeretik a történelmet és a lecsót, hanem abban is, hogy konzervatív politikusként rengeteg közös ügyet képviselnek. Ruszin-Szendi Romulusz, a volt vezérkari főnök a HVG-nek nyilatkozva kiemelte, hogy a nemzeti minimumra való igény erősödik Magyarországban, és ezek a közös pontok politikai hovatartozás nélkül mindenki számára elfogadhatóak. "Fontos lenne, hogy a politikai diskurzusban ezek a kérdések domináljanak" – tette hozzá.

Ruszin-Szendi, aki maga jobboldalinak vallja magát, elmondta, hogy a délről érkező migrációt nagyobb fenyegetésnek tartja, mint Oroszországot, ezért szerinte a déli határszakasz megerősítése sürgető feladat. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban világossá tette, hogy Oroszországot agresszornak tartja, és hangsúlyozta, hogy Magyarországnak távol kell maradnia a háborús eseményektől. "Ukrajna területi integritásának megőrzése mellett ki kell tartani, de a legfontosabb, hogy mi ne kerüljünk bele a konfliktusba."

Magyar Péterről csak pozitívan tudott nyilatkozni, elmondta, hogy ő valóban elkötelezett az ügyek mellett és sokat tesz a sajátjaiért. A Tisza Pártban szakpolitikai tanácsadó szerepet tölt be, de nem kíván párttaggá válni. A közelgő választási kampányban azonban aktívan részt kíván venni, és igyekszik meggyőzni az embereket a Tisza Programjának előnyeiről.

Ami a közszolgálati lemondását illeti, Ruszin-Szendi megkérdőjelezte a hivatalos indoklásokat, szerinte azokat a média találta ki, mert a honvédségi reformoknak kellő szakmai alapjaik nincsenek. "Ez egy üres kifogás, amely jól hangzik, de nem tükrözi a valóságot" – mondta. Orbán Viktorral való találkozásáról elárulta, hogy meglepte őt a felmentésének bejelentése, hiszen a jogi keretek alapján az nem volt reális.

Ruszin-Szendi menesztését követően a kormányközeli sajtóban felmerült, hogy túlárazott szolgálati villát épített, amelynek ügyében a honvédelmi miniszter vizsgálatot is indított. Ruszin-Szendi határozottan cáfolta ezt, mondván, hogy az ingatlan nem az övé, hanem a vezérkari főnökök számára épült.

A volt katonai vezetőt kritizálták azért is, mert meghozta azt a döntést, amely miatt a hadsereg fiatalításon ment át. Az általa képviselt koncepció, miszerint a 45 év feletti és 25 év szolgálati viszonnyal rendelkező katonák létszámát le kell csökkenteni, sok fiatalabb tiszt elbocsátását eredményezte. Ruszin-Szendi magát tisztában van azzal, hogy ez a folyamat nem a legideálisabban zajlott le, hiszen a döntéshozatal nem mindig volt átlátható. Elmondása szerint, míg a program keretein belül próbálta megvédeni egyes kollégáit, a folyamat végén már csak 60 év feletti tábornokok maradtak a rendszerben.

A politikai világnak tehát többször is meg kell vizsgálnia, hogy hogyan valósítják meg a fiatalítást, és a reformok hogyan érintik a kormányzati struktúrát Magyarországon.