Németországban az elmúlt évben több halálos terrortámadás történt, amelyeknek közös jellemzője volt, hogy politikai szándékkal időzítették őket fontos választások elé. A 2024-es EP-választás előtt a mannheimi késelés, míg a 2025-ös szövetségi parlamenti választás előtt olyan események sokkolták az országot, mint az aschaffenburgi késelés és a müncheni támadás.

A ZDF friss nyomozása újabb megvilágításba helyezheti a témát, hiszen korábban is felmerült, hogy egyes támadások mögött Oroszország állhat. A „Terra X History” műsor megdöbbentő részletekre világított rá a mannheimi késelés kapcsán. Tavaly májusban a baden-württembergi város piacterén történtekről van szó, ahol egy 25 éves afgán férfi egy rendőrt megölt, több másik embert pedig súlyosan megsebesített, köztük Michael Stürzenberger szélsőjobboldali politikust.

A ZDF nyomozók szerint a támadást megelőző napokban olyan keresések indultak Oroszországból, mint a mannheimi terrortámadás, németországi támadás, valamint Stürzenberger ellen irányuló támadások. Ráadásul a támadás során használt élőképes webkamerákra és az elkövető nevére is kerestek adatokat.

Steven Broschart, a német hatóságoknak dolgozó internetes profilozó azt állította, hogy az ilyen precíziós keresések egyértelműen gyanúsak. Az elkövetőre és Stürzenbergerre vonatkozó keresések jelentős mennyiségű személyes információt tartalmaztak, és a nyomozó szerint a véletlen lehetősége rendkívül kicsi.

A német hatóságok viszont egyelőre nem tudták megerősíteni, hogy Oroszország közvetve érintett lenne a merényletben, de a nyomozás fontosságát kiemelték, hiszen további digitális nyomokat érdemes figyelembe venni. Konstantin von Notz, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság zöldpárti elnöke kifejezte, hogy a digitális nyomok figyelembevételére szükség van.

A német belügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy nyomoznak az ügyben, és minden információt komolyan vesznek, de egyelőre nem áll rendelkezésre egyértelmű bizonyíték. Gerhard Conrad, a német titkosszolgálat egykori munkatársa arra figyelmeztetett, hogy a fenyegetés mértéke és a hatóságok munkájának összetettsége miatt sok nehézség vár rájuk a nyomozás során.

Fontos megjegyezni, hogy a Google Trends adatai önmagukban nem elegendőek a titkosszolgálati értékeléshez, hiszen sok esetben nem lehet pontosan nyomon követni, hogy a keresések valóban Oroszországból indultak-e.

Emellett a Geschichte-HY című program arra is világított, hogy az orosz titkosszolgálatok már évtizedek óta alkalmaznak hibrid hadviselést, beleértve a hamis zászlós műveleteket is, amelyek célja destabilizálni a nyugati politikai rendszert. Az orosz fenyegetettség valóság, és a közelmúlt eseményei tovább növelik a feszültséget a német társadalomban. Az ügyben érintettek körének felderítése és a potenciális kapcsolatok még sok kihívást rejtenek magukban.