Izraelben, Jeruzsálem óvárosához közel, középkori aszkéta szerzetesnő maradványaira bukkantak. Az Izraeli Régészeti Hivatal bejelentése szerint a nő körülbelül 1600 éve élhetett, és a lelet megtalálása valóságos szenzációt keltett a tudományos közösségben.

A kutatók megállapították, hogy a maradványok karján és lábán nehéz fémabroncsok voltak, míg hasán vaslemez erősítette a testét. Ezek a felfedezések nemcsak a nő életére vonatkozóan adnak új ismereteket, hanem betekintést nyújtanak a középkori aszkéták szokásaiba is. Történelmi források szerint ezek az aszkéták, köztük a nők is, gyakran kínozták magukat, hogy közelebb kerüljenek Istenhez, és Jézus szenvedéseit megéljék.

Az ilyen kényelmetlen praktikák közé tartozott a folyamatos böjtölés, önostorozás, és a szűk, sötét helyekre való bezárkózás. Az új felfedezés azonban felbolygatta a régészeti közösséget, mivel eddig csupán írásos bizonyítékok álltak rendelkezésre arról, hogy nem csupán férfiak, hanem nők is éltek ilyen szigorú önsanyargatással a középkorban.

A régészeti feltárás során további emberi maradványokat is találtak a helyszínen, beleértve férfiak, nők és gyermekek csontjait is, valamint érmeket, amelyek segítenek a régészeknek a terület időpontjának pontosabb meghatározásában. Ez a lelet új fényt vet a korabeli társadalmi és vallási szokásokra, valamint a nők szerepére az aszkétikus hagyományokban.

Ez a felfedezés nemcsak a múltunk megértéséhez járul hozzá, hanem felhívja a figyelmet arra is, hogy milyen mélyen befolyásolta a vallás és a spiritualitás az emberek életét még évszázadokkal ezelőtt is. A kutatások folytatódnak, és izgalmas új eredmények várhatóak.