Március 31-én, hétfőn a párizsi bíróság döntött a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) politikusának, Marine Le Pen-nek a sorsáról. A hírek szerint Le Pen EP-képviselőként, majd pedig pártelnökként is részt vehetett egy sikkasztási ügyben, amely során az Európai Parlamenttől asszisztensekre kapott pénzt illegálisan használt fel a párt. Így jutottak a pénzhez többek között Le Pen testvérének kifizetése, akik alig, vagy egyáltalán nem dolgoztak a Nemzeti Tömörülés EP-képviselőinek megbízásain.

A bíróság végül öt év börtönbüntetéssel sújtotta a politikust, aki a büntetésből kettőt házi őrizetben is tölthet, emellett öt évre eltiltották a választásokon való indulástól. Az ügyészség 56 éves politikai karrierje végéért is felelősnek tartotta Le Pent.

A bíróság döntése alapján a Nemzeti Tömörülés volt elnökét négy év börtönbüntetésre ítélték, ebből két évet felfüggesztettek, míg a másik két évet házi őrizetben kell letöltenie. Emellett a bíróság azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a választásokon való indulástól, és kötelezte őt, hogy fizessen meg egy százezer eurós bírságot, ami a jelenlegi árfolyamon több mint 40 millió forintnak felel meg.

Politikai reakciók

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, közösségi oldalán reagált a hírekre, ahol azt írta: „Je suis Marine!”, ezzel kifejezve, hogy kiáll Le Pen mellett. Ezt követően Daniel Freund, zöldpárti EP-képviselő, így fogalmazott: „Ugyanezt tegyétek Orbánnal!”

Pénteken Guy Verhofstadt, Belgium volt miniszterelnöke is megszólalt a közösségi oldalán, ahol a döntést „tisztogatási akciónak” nevezte, amely már régóta esedékes volt. „Ez nem »boszorkányüldözés«, hanem egy szükséges tisztogatás, ami régóta váratott magára” – emelte ki.

A Le Pen ügy körüli viták jól mutatják, hogy a politikai élet nemcsak Franciaországban, hanem az egész Európai Unióban tele van feszültséggel, és a jogi következmények időnként szoros összefonódásban állnak a politikai hatalmakkal. Az emberek figyelmei ugyanis arra irányulnak, hogy vajon a politikai elit képes-e megfelelni az elvárásoknak és elszámoltathatónak kell lennie, nemcsak a választók előtt, hanem a jogi rendszer előtt is.