Teherán nukleáris programja körüli feszültségek újraértelmeződnek, hiszen Irán és az Egyesült Államok diplomáciai összecsapása Ománban vette kezdetét. Ez az eddigi legmagasabb szintű találkozó a felek között azóta, hogy Donald Trump 2018-ban visszavonta az Egyesült Államokat a közös nukleáris megállapodásból. Az elnök azóta többször is hangsúlyozta, hogy jobb egyezségre törekszik.

A Fehér Ház által leírtak szerint a tárgyalás konstruktív légkörben zajlott. A következő egyeztetést egy héten belül tervezik, ami új reményt adhat a helyzet pozitív megoldására.

A tárgyalások során a Steve Witkoff vezette amerikai delegáció az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi irányítása alatt álló csapattal találkozott. A Fehér Ház közleménye alapján Witkoff kiemelte, hogy Trump utasítása az volt, hogy a nézetkülönbségekre párbeszéden és diplomácián keresztül találjanak megoldást.

A tárgyalások középpontjában több, rendkívül összetett kérdés állt. Witkoff hangsúlyozta, hogy a közvetlen egyeztetések fontos lépést jelentenek a kölcsönösen előnyös megállapodás felé.

Az Egyesült Államok célja, hogy Irán nukleáris programját leállítsák, de Trump nem zárta ki a katonai megoldás lehetőségét sem, ha a tárgyalások nem hoznak eredményt.

A tét óriási: háború is kígyózhat az egyeztetések körül.

Irán egyelőre várja, hogy Trump elfogadja-e, hogy a tárgyalások középpontjában a civil nukleáris program új felügyeleti rendszere álljon, hasonlóan ahhoz a megállapodáshoz, amelyből az Egyesült Államok 2018-ban visszavonult. Míg Trump a teljes iráni atomprogram felszámolására törekedne, Irán határozottan kijelentette, hogy nem hajlandó feladni a civil célú nukleáris programját.

Witkoff nemrégiben egy interjúban elmondta, hogy Trump követelései Iránnal szemben viszonylag mérsékeltnek tűnnek. Az elnök arra kíváncsi, hogy az irániak készek-e tisztázni a félreértéseket és egy olyan ellenőrzési programot létrehozni, amely biztosítja, hogy a nukleáris anyagokat nem használják fegyverek előállítására.

Irán külügyminisztere már előre jelezte, hogy a tárgyaláson úgy fog érvelni, hogy az iráni atomprogram teljes mértékben békés és törvényes. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. számú határozata megerősítette ezt a legitimitást, amit nemzetközi szinten is elismernek.

Mindeközben, míg Trump komoly nyomás alatt áll, hogy egy szilárdabb megállapodást érjen el, mint a Barack Obama által 2015-ben kötött egyezség, Irán éppen azon fáradozik, hogy megvédje jogait, és kijelenti: vallási elveik miatt nem építenek atomfegyvereket, de az országot sújtó katonai támadások miatt a vezetőség egyre inkább megkérdőjelezi ezt a nézetet.