Mesterséges intelligencia: Új kihívások az energiafogyasztásban

A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése nem csupán technológiai, hanem környezeti átalakulást is hoz. Az MI-rendszerek, különösen a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) betanítása és működtetése rendkívül energiaigényes, ami drasztikusan növeli az adatközpontok áramfogyasztását. Számszerűsítve ez nem csekély dolog!

Megdöbbentő előrejelzések

Mahmut Kandemir, a Penn State Egyetem professzora figyelmeztetett: az Egyesült Államokban 2023-ban az adatközpontok az ország villamosenergia-fogyasztásának 4%-át tették ki, amely a becslések szerint 2028-ra megháromszorozódhat. Globálisan pedig 2030-ra a világ energiafogyasztásának 3-4%-át is elérhetik az MI-re specializált rendszerek.

Óriási számítástechnikai igények

Az MI-rendszerek, mint a ChatGPT vagy a Gemini, napi szinten mintegy 180-220 millió ember számára nyújtanak szolgáltatásokat. Egyetlen modell betanítása hónapokat vesz igénybe, több ezer grafikus vagy TPU feldolgozóegységet igényelve ugyanakkor, amitől a világ energiaigényes vállalatai is folyamatos növekedés előtt állnak.

Új megoldások az energiaéhség csökkentésére

Kandemir és más szakértők szerint különféle megoldások léteznek az MI energiafogyasztásának csökkentésére. Például, az energiatakarékos neuromorf chipek fejlesztése és a szoftverek optimalizálása kulcsszerepet játszhat. Az MI-re specializált megoldások ugyanannyi erőforrással képesek lehetnek jobb eredményeket nyújtani.

A megújuló energiaforrások alkalmazása is sürgető, hiszen a Google és a Microsoft már most jelentős összegeket fektet be szél-, nap- és nukleáris energia használó adatközpontokba.

Neuromorf és optikai chipek forradalmi hatása

A neuromorf chipek, amelyek az emberi agy működését utánozzák, akár ezerszeres energiamegtakarítást eredményezhetnek. Az optikai chipek szintén gyorsabb adatfeldolgozást és alacsonyabb hőtermelést kínálnak, akár 30-szoros energiahatékonysággal.

Európai lépések a fenntarthatóság felé

Az EU 2023-as energiahatékonysági irányelve szerint 2024. május 15-től minden 500 kW felett fogyasztó adatközpontnak számot kell adnia energiahatékonysági mutatóiról. Hazánkban a viszonylag alacsony energiaárak és a kedvező földrajzi adottságok miatt fokozódik az adatközpontok iránti kereslet.

Válság vagy lehetőség?

Bár számos megoldás létezik az MI energiafogyasztásának csökkentésére, a megvalósítások nem egyszerűek. Az új technológiák bevezetéséhez komoly beruházások szükségesek, és a hatékonyság javulása sem tudja teljesen ellensúlyozni a növekvő keresletet.

Az MI fejlődése tehát folyamatos kihívás elé állít minket, ahol a fenntarthatóság mellett a génz által generált hatalmas energiafogyasztás is komoly problémát jelent!