A Budapest Airport akvizíciója tavaly nyáron zárult le, és az azóta eltelt időszak fényében egyre világosabbá válik, hogy a döntés mögött milyen stratégiák húzódnak meg. Az internetes viták arról, hogy vajon szükség volt-e a reptér megvásárlására és a megfelelő árazásra, ma már elmosódottá váltak. A francia VINCI Airports és a magyar állam közötti partnerség most már egy jól működő, adatokkal alátámasztott kapcsolatot mutat.

Lóga Máté, a Budapest Airport vezérigazgatója kiemeli, hogy a vásárlást övező témák már inkább a múlté. Az elmúlt fél év eredményei, a légiközlekedési és cargo számok rekordot döntöttek, és a repülőtér értéke ma már akár magasabb is lehet, mint a múlt évben. Az iparági átlaghoz viszonyítva a Budapest Airport 16,5-szörös EBITDA-szorzója kedvezőnek számít a 18-22 beszélő szorzók között.

A 2024-es év eddig figyelemre méltó eredményeket hozott, mivel a Budapest Airport 17,6 millió utast szolgált ki, ami messze meghaladja a tavalyi évre vonatkozó előrejelzéseket. Ráadásul, amit különösen izgalmasnak találunk, hogy a cargo forgalom is növekedett, 2024 végén a kezelt áruk mennyisége elérte a 300 ezer tonnát, ami 48,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Emmanuel Menanteau, a VINCI Airports vezérigazgatója hangsúlyozza, hogy a kapcsolat a magyar kormánnyal hasonló a házassághoz: egy hosszú távú partnerség, amelynek célja a repülőtér fejlesztése és üzemeltetése. A koncessziós időszak 2080-ig tart, ami lehetőséget biztosít arra, hogy minél stabilabb, eredményesebb működést biztosítsanak a budapesti repülőtér számára.

Fontos megemlíteni, hogy a reptér fejlesztési tervei között szerepel a 3. Terminál építése is, ami várhatóan a következő évtized végére fejeződik be. Terveik szerint ezt a terminált a jövő utasainak igényeihez igazítva alakítják ki, figyelembe véve a megnövekedett utaslétszámot és a digitális megoldások alkalmazását. A mesterséges intelligencia használata az utasok kiszolgálásában és a repülőtér működésének optimalizálásában kulcsszerepet játszik.

Összességében a Budapest Airport története folytatódik, és a jövőbeni célkitűzés a 20 milliós utasforgalom elérése 2030-ra. Az átcsoportosított figyelem a kínai és amerikai légitársaságokra, valamint a regionális együttműködésre is hangsúlyt fektet, amely elősegíti a főváros középkategóriás lagi hub szereplővé válását a közép-európai piacon. Mindezek mellett vitathatatlan, hogy a budapesti reptér számára a környező országokkal való okos versenystratégia kialakítása és a fenntartható fejlődés kiemelt fontosságú.