
Recseg-ropog, de működik a gázai tűzszünet
2025-01-29
Szerző: Dániel
A gázai tűzszüneti megállapodás életbe lépése óta másfél héttel úgy tűnik, hogy valójában működik a konstrukció: a Gázai övezetben elhallgattak a fegyverek, elkezdődött az izraeli túszok és palesztin foglyok szabadon bocsátása, valamint megindultak a segélykonvojok Észak-Gázából kitelepített menekülteknek. A mégoly törékeny és korlátozott tűzszünet is euforikus érzéseket váltott ki, és azonnal fontos politikai változásokat indított el.
Csakhogy a várakozások ellenére a tűzszünettől egyáltalán nem vezet egyenes út a békéhez. A feltételek teljesítése akadozni kezdett; Benjámin Netanjahu folyamatosan emlékeztet arra, hogy nem tett le a Hamásszal való végleges leszámolásról. Libanonban és Ciszjordániában is fokozódott a feszültség. Továbbá, Donald Trump javaslatot tett a gázai palesztinok szomszédos országokba költöztetésére az újjáépítés idejére.
A január közepén elfogadott és 19-én életbe lépett gázai tűzszüneti megállapodás bonyolult, háromfázisú konstrukción alapul. Ebből csak az első, 42 napig tartó fázist töltötték meg tartalommal; a másik kettő további megállapodás tárgyát képezi. Az Izrael és a palesztin szervezetek közti alkudozások hagyományos mediátorai, Egyiptom és Katar szorgalmazzák is a megállapodást az elvileg az állandó tűzszünetet is magában foglaló második fázisról, de a tényleges előrelépésről eddig nem érkeztek beszámolók.
A megállapodás értelmében a gázai terrorszervezetek összesen 33 izraeli túszt engednek szabadon, akik a 2023. október 7-i támadás során kerültek túszul. Az első túszok szabadon bocsátása óriási ünneplést váltott ki Izraelben; a Tel-avivi Művészeti Múzeum előtt, a „Túszok terén” több ezer ember ünnepelt. A szabadon bocsátott túszok közül az egyik, a 28 éves brit-izraeli Emily Damari, hálásan nyilatkozott: „Visszatértem az életbe! Én vagyok a világon a legboldogabb!”
Bár a megállapodás első fázisa sikeresen zajlott, a második fogolycsere már komoly nehézségekbe ütközött, mivel Izrael várta az utolsó civil nő túsz szabadon engedését, azonban azt nem a Hamász, hanem az Iszlám Dzsihád vitte el. A fegyverszüneti megállapodás első hónapja alatt, a Gázán belüli fokozott feszültség a civil lakosság számára rendkívül nehéz időszak volt, miközben a szabaduló foglyok is sokat szenvedtek, hiszen többen hónapokig nem látták a napvilágot.
A tűzszünet egyik fonákja, hogy míg a legtöbb palesztin örömmel ünnepel, a háború következményeitől még mindig szenvednek, és sokan otthonaik romjain próbálnak új életet kezdeni. Az ENSZ becslései szerint a harcok során több mint 160 ezer épület pusztult el a Gázai övezetben, és a lakosság túlnyomó része az 1948-as menekülést követő generációk leszármazottja.
A harcok utáni békejelek mellett azonban újabb feszültségek is felerősödnek, az Izrael-Palesztin konfliktus megoldására irányuló nemzetközi erőfeszítések egyre inkább a háttérbe szorulnak, miközben a Hamásznak is lehetősége van könnyebben megerősödni. Ezért fontos, hogy a nemzetközi közösség sürgesse a felek közötti párbeszédet és a tartós megoldások keresését.