A román kormány drasztikus intézkedéseket hozott a költségvetési helyzet stabilizálása érdekében. A cégosztalékok utáni adót 8%-ról 10%-ra emelték, emellett az éves árbevételi küszöböt, amely alatt a cégek mentesülnek a társasági adó fizetése alól, 500 ezer euróról 250 ezer euróra csökkentették. Ezen intézkedések célja a költségvetési hiány csökkentése és a gazdasági stabilitás megőrzése.

A legmegdöbbentőbb lépés azonban a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztása volt, ami azt jelenti, hogy ezek 2025 végéig a 2024 decemberi szinten maradnak. Ez a döntés számos kritikát váltott ki a közszolgáltatások és az idősek védelmében. Az intézkedés célja a költségvetési kiadások csökkentése, azonban sokan attól tartanak, hogy ez a nyugdíjasok megélhetésére negatív hatással lesz.

Tánczos Barna pénzügyminiszter a legfrissebb GDP-aránya költségvetési hiányról is tájékoztatott, amely november végén 7,11%-ra emelkedett. Az éves deficit várhatóan 8,5 és 9% között alakul, a költségvetési hiány mértéke pedig körülbelül 150 milliárd lej (12 391,5 milliárd forint) lesz.

A vállalkozói szervezetek és a szakszervezetek azonnal éles kritikát fogalmaztak meg a kormány megszorító intézkedéseivel szemben. A munkavállalói érdekképviseletek tiltakozó akciókat terveznek, amelyek között említést nyert a rendőrszakszervezet által szervezett fővárosi demonstráció, ahol a résztvevők a bérek és a nyugdíjak befagyasztása ellen tiltakoztak.

Megfigyelők úgy vélik, hogy a kormány lépései hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdasági helyzet stabilizálásához, de hogy ez mennyire érinti a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegét, még kérdéses. A nyugdíjasok és közszolgáltatások dolgozói nélkülözésének minimálisra csökkentése érdekében a kormány számára elengedhetetlen, hogy figyelembe vegye a lakosság hangját, és programokat indítson a szociális védelem megerősítése érdekében.