Riasztó helyzet a Balti-tengeren

Ilja Iljin, a finn parti őrség parancsnokhelyettese egyre inkább az alattomos tankhajók után kutat, amelyek szabotázsra készülnek. A követésükhöz egy kisebb hadsereg segíti, amely radarokból, kamerákból, járőrhajókból, repülőkből és helikopterekből áll, mindezt egy Belgium méretű vízterületen.

Egyre gyakoribb szabotázsakciók

Az elmúlt 18 hónapban a Finn-öbölben már kétszer is hasonló incidensek történt. 2022 óta legalább hat szabotázsra gyanús esetet regisztráltak a Balti-tengeren, és 2023 elejéig 11 tenger alatti kábelt rongáltak meg.

Iljin hangsúlyozta, hogy ezek az esetek mind gyakoribbak. "Tudatában vagyunk a kockázatnak, és próbáljuk kitalálni, hogyan reagáljunk megfelelően" – tette hozzá.

Feszültség Európában

A károk nem okoztak pánikot a társadalomban. A lámpák továbbra is égnek, a WiFi működik; de mi történik, ha a következő akciók súlyosabbak lesznek? Mi lenne, ha Oroszország támadást indít Európa ellen? A lap elemzései szerint ennek már háborúhoz is köze lehet.

A szabotázs következményei

Képzeljük el, milyen következményekkel járhatna, ha a kábelvágások folytatódnának. Írország például az energiaellátásának egyharmadát kockáztatja el. Az Európai Unió gázellátása pedig Norvégia alatt futó víz alatti vezetékeken keresztül történik, így ezek bármelyikének támadása kaotikus eseményeket idézhetne elő.

Zygimantas Vaiciunas, litván energiaügyi miniszter kijelentette: "Új valóság tanúi vagyunk, ahol egyre több balti-tengeri incidens hátrányos hatással lehet a piacokra és a fogyasztókra."

Moszkva árnyékában

A hatóságok eddig nem tudtak egyértelműen bizonyítani, hogy Moszkva áll a háttérben. Vaiciunas kiemelte: "A jelen körülmények között a következmények Oroszország érdekeit szolgálják." Ez a helyzet Európa vizeit új frontokká alakíthatja a légkörben zajló hidegháborúban.

Megoldásokat keresnek az EU és NATO

Az EU és a NATO sürgős lépéseket tesz a probléma kezelésére, például tartalék kábelt és drónokat vásárol, valamint erősíti a katonai felügyeletet.

Elképzelhetetlen veszélyek

2022 szeptemberében a híres Északi Áramlat 2 gázvezetékeit robbantották fel rejtélyes körülmények között, amelyet ukrán állampolgárokkal hoztak összefüggésbe. Az incidens tehát rámutat az energiaellátás megroppanásának laikus kockázataira.

A Balti-tengeri szabotázsakciók miatt Finnország, Svédország, Németország, Lettország és Észtország korábban szoros kapcsolatban álltak egymással, de ez a jövőben még inkább kockázatot jelenthet.

A kábelek védelme problémás

A nemzetközi vizeken kábelt vágni nem nehéz feladat, és a Balti-tenger viszonylag sekély, átlagosan 52 méter mély, így könnyedén elérhetők a célpontok. A szakértők szerint a szabotázsok egyre elterjedtebbé válnak.

Unsic Bueger, a Koppenhágai Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy az ilyen támadások megelőzése gyakorlatilag lehetetlen, mivel a tenger szabad mozgásra ad lehetőséget.

Erősödő védelem a NATO és az EU részéről

A NATO idén januárban bejelentette, hogy új program keretében flottát és megfigyelő robotrepülőket telepít a térségbe. Az EU is szorosabban figyelemmel kíséri a kritikus infrastruktúrák védelmét.

Következtetés: Kipróbált és bevált tapasztalatokkal kaphatják el az elkövetőket

Az észak-európai országok egyre inkább a saját vizeik védelmére összpontosítanak, és új törvényekkel fogják megerősíteni a határellenőrzést. Az együttműködés a jövő kulcsa lehet az egyre feszültebb helyzetben, ahol Putyin árnyéka folyamatosan jelen van.