Nagy bánatom van – kezdte ifjabb Zsombolyai, az idősebb 18 éves fiának, felfedve ezzel szívfájdalmát. A gyermek bánatát nehezen viselte, miközben apja a hirtelen jött teherrel küzdött. Vasárnap még minden könnyednek tűnt: Zsombolyai élete úgy gondolta, hogy a világ tele van lehetőségekkel. Az idő azonban kegyetlenül megváltozott, hétfőre minden elmondhatatlan bonyodalmakba torkollott.

A tragédia Ildikó távozásával indult, aki egy búcsúlevelet hagyott hátra, érzelem, összetört szív és elhagyott álmok tengerével. Zsombolyai apaként érzi az ürességet, hiszen hiába a múlt szép emlékei, azok mind eltűntek Ildikóval együtt. Ahogy a levél elporladt, úgy Zsombolyai keze között is csak bánat maradt. Iskoláskorú gyermekeivel maradt otthon, és közben a korábbi boldogság vágyakozása egyre csak fokozódott.

Ahogy teltek a napok, a fiának, ifjabb Zsombolyainak is megvolt a saját szívfájdalmának története, ami csak még inkább súlyosbította az apa érzéseit. Ki az a Lilla? kérdezte magától Zsombolyai, akinek a fia szívét a szerelem bölcsője remegtette meg. Kellemetlen sorscsapás, hogy az apának és fiának egyaránt át kellett élniük a kapcsolati válság kínját.

Az apai kötelékek azonban nem szűntek meg. Zsombolyai vicces momentumokat keresett a gyerekek nevelésében, mint ahogy reggeltől estig biztosította a gyerekek reggelijét, iskolába vitelét. De az érzelmekkel teli pillanatok között az apai érzések is egyre inkább teret kaptak, amint a fiatal tehetségekkel való programokra járt, igyekezve új élményekkel feldobni a napjait.

Egy különleges koncerten való részvétel során a jazz legendák zenei varázslata csak egy dolog volt, ami feledtette vele a múlt fájdalmát. Zsombolyai a Madách-rajzfilm vetítése előtt, valamint az új, izgalmas társaságban úgy érezte, hogy a zene és a közös élmények talán még megmenthetik a két generáció kapcsolatát. A zene védőernyőként szolgál a fájdalom elől, és bár a fiú szívfájdalmán nem segít, de mégis segít összeboronálni az apát és fiát.

A hét végére Zsombolyai már nem volt annyira levert, a gyerekviszonyok apró örömei színesítették életét, és bár a múlt jelenségeit egyre inkább letette magáról, a zene és a szórakozás segített neki abban, hogy bemutassa, nem minden veszhet el. Reményei egy új napra néztek, hiszen a jövő mindig tartogathat új lehetőségeket.