Donald Trump a „felszabadítás napjának” nevezte, amikor bejelentette új vámpolitikáját, ám valójában könnyen lehet, hogy inkább az amerikai fogyasztókat szabadítja meg a pénzüktől – vélekedett Pogátsa Zoltán közgazdász a Pogi Podcast legfrissebb adásában. Szerinte a bejelentett, akár 60%-ot is elérő vámok történelmi léptékű változást jelentenek, amelyhez hasonlóra az 1930-as évek óta nem volt példa, és amely alapjaiban rengetheti meg a globális gazdasági rendszert.

Háromféle hatása lehet a vámoknak

A világkereskedelem az elmúlt évtizedekben a szabadkereskedelem irányába fejlődött: regionális kereskedelmi blokkok, például a NAFTA, az EU vagy a dél-ázsiai szabadkereskedelmi egyezmények jöttek létre. Pogátsa Zoltán emlékeztetett arra, hogy ma már a világkereskedelem kétrészét vállalatokon belül zajlik – tehát a globális cégek saját leányvállalataik között mozgatják a termékeket – és ezek a hosszú beszállítói láncok különösen érzékenyek a vámterhekre.

Ha ezekre a láncokra vámokat vetnek ki, annak súlyos következményei lehetnek – hangsúlyozta a közgazdász. Egy-egy termék akár többször is megfordulhat a határokon, mielőtt a végső formáját elnyeri. Egyes elemzések szerint például egy amerikai autó nyolcszor kel át a kanadai vagy mexikói határon, mire elkészül.

Pogátsa Zoltán rámutatott: Trump célja egyrészt az újraiparosítás és az amerikai kereskedelmi deficit csökkentése, másrészt a gazdagoknak adott adókedvezmények ellentételezése vámbevételekkel. Ez azonban önellentmondásos stratégia, hiszen ha a vámok miatt kevesebb import érkezik, akkor a vámbevétel is elmarad.

A vámok gazdasági hatásainak lehetőségei

Hármat vázolt fel a vámok gazdasági hatásaira a közgazdász: 1. Az exportőr (ez a nagyobb vámterheknél valószínűtlen), 2. Az importőr (ez veszteséghez vezet), 3. Vagy a fogyasztó (ez inflációhoz vezet).

További bonyolítja a helyzetet, hogy a hazai gyártók sem tudnak tisztán amerikai inputokból termelni, így az ő költségeik is emelkednek.

Pogátsa Zoltán hangsúlyozta, hogy az sem világos, hogyan reagál a világpiac. Bár Trump vámjai formálisan minden országot érintenének, már most vannak kivételek: például Argentína 0%-os vámot élvezhet, Vietnám pedig engedményeket ígért.

A technológiai iparba is begyűrűznek a vámok

A közgazdász emlékeztetett arra is, hogy az amerikai acélipar esetében tízszer többen dolgoznak az acélimportban, mint a gyártásban. A vám tehát ugyan kedvezhet a termelőknek, de súlyosan szenved az iparág többi szereplője, így akár kontraproduktív is lehet.

Hasonlóan problematikus a vámok hatása a technológiai óriásokra. Pogátsa Zoltán szerint Trump vámpolitikájának egyik várható következménye az, hogy a vállalatok különféle gesztusokkal próbálnak Trump kegyeibe férkőzni, cserébe pedig vámmentességet remélnek. Példaként említette Elon Muskot, aki már most mentességet kapott a Tesla számára kulcsfontosságú nyersanyagok vámja alól.

A közgazdász felhívta a figyelmet arra is, hogy a vámok hatására a dollár inkább gyengül, nem erősödik – ami újabb problémákat generálhat. A Fed (az amerikai központi jegybank) valószínűleg nem fog kamatot csökkenteni, mivel a vámok inflációs nyomást generálnak, ez pedig újabb konfliktushoz vezethet Trump és a jegybank között.

A jövő kérdései

A gazdaságpolitikai kísérlet lényege pedig nem más, mint hogy Trump brutálisan magas vámokkal gyakorlatilag vámháborút indított az egész világ ellen – fogalmazott Pogátsa Zoltán. Ez a helyzet nemcsak az Egyesült Államok, hanem a globális gazdaság számára is nagy kockázatokat hordoz. Érdekes lesz nyomon követni, hogyan alakul a nemzetközi kereskedelem Trump vámízei miatt, és milyen hatással lesz ez az amerikai piacon, a tőzsdén, a gazdaság teljesítményén és az infláción. Hosszabb távon pedig az a kérdés, hogyan formálódik át az amerikai iparszerkezet, és valóban hozzájárul-e mindez a gazdaság megerősítéséhez.