Dr. Józsa Antal felfedezése – Valóban elrabolták?

2001-ben Dr. Józsa Antal kolozsvári kutatása során egy titkos dokumentumra bukkant, amely szerint Petőfi Sándor 1849. augusztus 3-án még életben volt, és fontos információkat osztott meg Bem József tábornokkal. Ez a felfedezés drámai módon átírta a költő halálával kapcsolatos korábbi narratívát, hiszen arra utalhat, hogy Petőfi nem a csatában veszett oda, hanem hadifogságba került.

A rejtélyes dokumentum azonban eltűnt, és Dr. Józsa Antal, az elismert akadémikus és történész, sajnos nem tudta nyilvánosságra hozni annak pontos tartalmát. Az orosz források alapján az 5. cári gyaloghadosztály nem minden hadifoglyot dokumentált, így a Segesvárnál fogságba esett magyar katonák közül sokan valószínűleg nem kerültek nyilvántartásra.

Furcsa párhuzam kirajzolódik egy Szydlowski nevű katona sorsával is, akit hasonló körülmények között Oroszországba szállítanak, ahol nyoma veszett. Ez felveti a kérdést: vajon Petőfi Sándor is ezt a sorsot osztotta?

August Heydte őrnagy jelentése és a titkos iratok

A hagyományos történelem szerint Petőfi a csatában esett el, és a testét soha nem találták meg. August Heydte osztrák őrnagy 1854-ben készült jelentése kulcsszerepet játszott a költő utolsó óráinak rekonstruálásában. Heydte arról számolt be, hogy a Fehérgyháza és Hélyjasfalva közötti területen egy holttestet talált, amely mellett szakadt és véres dokumentumok hevertek.

Heydte szerint ezek az iratok Bem tábornok környezetéhez tartoztak. Az őrnagy jelentése azonban számos kérdést felvet, különösen az iratok hitelességét érintően. Egy Kemény Farkas ezredes jelentése Kolozsvárról azt sugallja, hogy ezek az iratok nem kerülhettek az orosz fővezérség kezére 1849. július 31. előtt vagy azt követően.

Dienes András kutatásai arra utalnak, hogy Heydte jelentésében fellelhető dokumentumok utólag kerülhettek Petőfi feltételezett holttestének közelébe, ám e dokumentumok összefüggése a költővel nem alapozható meg biztos tényeken.

Petőfi Sándor eltűnésének története körüli kérdések továbbra is megválaszolatlanok, hiszen a pontos események a mai napig homályosak. A kutatók, köztük Dr. Józsa Antal, hangsúlyozzák, hogy a segesvári csatában több mint 500 hadifoglyot ejtettek, akik közül sokakat Oroszországba hurcoltak el, így valószínű, hogy Petőfi is közöttük volt.

Petőfi utolsó üzenetei

A költő utolsó gondolatai vitatottak, és a fennmaradt dokumentumok alapján csak következtetéseket lehet levonni az utolsó napjairól. Utolsó ismert levele 1849. július 29-én, két nappal a segesvári csata előtt íródott feleségének, Szendrey Júliának, amelyben fáradalmairól és a közelgő harcokról számolt be. Legutolsó verse, a „Szörnyű idő…” című költemény 1849. július 6. és 17. között készült, ahol a háború borzalmait örökítette meg.

Petőfi eltűnésének és utolsó napjainak rejtélye számos kérdést felvet, amely a költő sorsának tisztázatlanságához vezet. A dokumentumok eltűnése, a ellentmondásos beszámolók és a történelmi viták mind arra utalnak, hogy Petőfi sorsa még mindig nem tisztázott. Bár az igazság talán soha nem derül ki, az utána maradt versek és levelek örökre megőrzik emlékét.