A szolidaritási hozzájárulás ügyét már 2024-ben 848 település érintette, mivel a tehetősebb önkormányzatok támogatták a központi költségvetést. A Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár közötti jogvita heves vitákat generál, melyekről korábbi cikkünk részletesen beszámolt.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, január 21-én bejelentette: "A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése törvénytelennek nyilvánította a Fővárosi Önkormányzat költségvetési egyensúlyát felborító államkincstári inkasszálásokat." A főpolgármester hangsúlyozta, hogy várják az Alkotmánybíróság döntését, amely megerősítheti az ő álláspontjukat a szolidaritási hozzájárulás illegális mivoltáról.

Karácsony ezúttal is kitért arra, hogy az idei év ügyén túl, 2024-re is pert indítottak, amelyben szintén kedvező döntés várható. Kifejtette, hogy az államkincstárnál jelenleg 28 milliárd 300 millió forint van, amely a fővárost illeti, és várják annak visszatérítését. Ellenkező esetben kártérítési pert indítanak.

A Magyar Államkincstár reagálása nem maradt el; közleményükben világossá tették, hogy a pénzt nem fogják visszaadni. A bíróság ugyanis csak eljárási hibát állapított meg, így a fővárosnak továbbra is teljesítenie kell a szolidaritási hozzájárulását.

A kormányzati közleményben a következőket írták: "Budapest Főváros Önkormányzata szolidaritási hozzájárulási kötelezettsége fennáll, és az összeg korábban már beszedésre került." A bírósági ítélet nem kötelezte a kincstárt a korábbi összegek visszafizetésére.

A jogi háttér szempontjából fontos, hogy a bíróság döntései szorosan hozzákötik a felperes kérelmét, ami megnehezíti a további jogi lépéseket. Magyar György ügyvéd ezt így kommentálta: "Ha a felperes nem kérte a pénz visszatérítését, akkor azt nem tudjuk érvényesíteni." Emellett figyelmeztetett, hogy az ügy nem csupán egy jogi kérdés, hanem jelentős politikai következményekkel bír, figyelemmel arra, hogy a főváros helyzete a költségvetési finanszírozásban problematikus lehet.

Összességében az ügy bonyolult és feszültségekkel teli, a következő hónapokban várhatóan továbbra is terítéken marad. A kérdés, hogy a főváros végül megkapja-e a pénzt, vagy a kormány továbbra is kitart az álláspontja mellett. A következő fejleményekre mind a politikai, mind a jogi szférában érdemes lesz figyelni.