Az utóbbi napokban Peking világossá tette, hogy készen áll a következő szankciókra és adminisztratív nyomásgyakorlásra az amerikai vállalatokkal szemben. Ezt a Financial Times is megerősítette, utalva Donald Trump drasztikus vámemeléseire.

Az Egyesült Államok 60%-ra emelte az átlagos vámtarifát a kínai árukra, amire Kína 34%-os ellenlépésekkel válaszolt. Ezek az intézkedések különösen ritkaföldfémekre és kritikus nyersanyagokra terjednek ki, amelyek létfontosságúak a globális technológiai ipar számára.

A Kínában működő DuPont leányvállalata ellen indított versenyjogi vizsgálat, valamint a TikTok eladásának megakadályozása is arra utal, hogy Kína több fronton kíván nyomást gyakorolni. Az új válaszintézkedések eltérnek a korábbi, célzott importvámoktól; április 10-től általános vámemelés lép életbe, jelezve, hogy Peking elvesztette a tűrésének határait. Tu Hszincsüan, a WTO-tanulmányok kínai intézetének dékánja elmondta, hogy "a korábbi tűrés nem hozott eredményt."

A szakértők úgy vélik, hogy Kína szándékosan hagyott magának mozgásteret a fokozatos eszkalációra, ha az amerikai lépések továbbra is ártanak a kínai gazdaságnak. A kínai jegybank gazdaságélénkítő intézkedésekre is készül, beleértve a hitelezési kamatok csökkentését és a tartalék-követelmények mérséklését.

Kína emellett lassíthatja az exportengedélyek kiadását, különösen az Egyesült Államoknak szánt kritikus technológiák és eszközök esetén. Egy pekingi közvetítő árult el, hogy a hatóságok gyakran nem reagálnak az engedélykérelmekre, ami fokozott nyomást gyakorol az amerikai partnerekkel szemben.

A külföldi vállalatok jogi kitettsége nőtt: Kína az úgynevezett Anti-Foreign Sanctions Law alapján peres eljárásokat indíthat olyan amerikai cégek ellen, amelyek a nemzetközi szankciók miatt felbontják kínai szerződéseiket. Ez komoly veszélyt jelent a Kínában működő amerikai technológiai cégek – például a Google és az Nvidia – számára, amelyek már most is versenyjogi vizsgálatokkal néznek szembe.

Bár Kína egyelőre nem zárta be az összes tárgyalási lehetőséget, Tu professzor szerint "a reményt már elveszítettük Amerikában". A feszültség fokozódása a globális gazdaságra is hatással van, hiszen Kína és az Egyesült Államok kölcsönhatása alapvetően befolyásolja a világgazdaság stabilitását.