Örményország hivatalosan értesítette a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének Titkárságát, hogy felfüggeszti részvételét a CSTO Kollektív Biztonsági Tanácsának 2024-es költségvetéséről szóló döntés aláírásában, valamint a szervezet által biztosított finanszírozásban.

Alekszandr Pankin, az orosz külügyminisztérium helyettes vezetője közelmúltban jelezte, hogy az örmény döntés birtokában a tagállamok különböző eljárásokat mérlegelhetnek. Azonban hozzátette, hogy nincs okuk arra, hogy bárkit is kirúgjanak a szervezetből. A múltban már volt példa arra, hogy egy ország nem teljesítette a kötelezettségeit, ami adósság kialakulásához vezetett.

Ez a döntés nem meglepő, hiszen Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök már tavaly februárban jelezte, hogy felfüggeszti részvételét a CSTO-ban. Hozzátette, hogy helyzetük nagyon komoly, és örményország visszatérése a CSTO-ba szinte lehetetlen. Később kiderült, hogy legalább két CSTO-tagország is segítette Azerbajdzsánt a Hegyi-Karabah elleni háborúra való felkészülésben, amely során az örmény csapatok súlyos vereségeket szenvedtek el.

Marija Zaharova, az orosz külügyi szóvivő korábban súlyos sértésnek nevezte Pashinyan szavait, és leszögezte, hogy Jereván kérésére 2022-ben azonnal elindította a misszióját a határ menti régiókba. Mihajil Galuzin külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a nyugati hatalmak kényszerítették az örmény hatóságokat a CSTO-tagságuk befagyasztására.

Ez a fejlemény nemcsak örmény-orosz viszonylatban van jelentősége, hanem a biztonsági politikában is. A regionális stabilitás szempontjából a CSTO jövője kétségessé vált, hiszen az örmény kormány döntése alapjaiban forgathatja fel a közép-ázsiai térséget, amelyet a NATO nagy riválisa, Oroszország éppen dominálni szeretne. Sok szakértő arra figyelmeztet, hogy ha Örményország eltávolodik Oroszország befolyásától, az új geopolitikai feszültségeket generálhat a térségben.