Világ

Orbánék Merész Fogása: Oroszok Tapadnak Ránk?

2024-09-24

Szerző: Noémi

Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter, a szerb gazdasági miniszter, Adrijana Mesaroviccsal közösen nyilatkozott a hét szerdai sajtótájékoztatón. Kiemelték, hogy a közelmúlt eseményei megerősítik a magyar és a szerb kőolajhálózat összekapcsolására vonatkozó korábbi megállapodást, ami 310 kilométer új vezeték kiépítését teszi szükségessé.

A megvalósíthatósági tanulmány várhatóan az év végére készül el, a munka pedig 2025-től 2027-re fejeződik be. Ez a százhalombattai finomító összeköttetését jelenti a szerb-magyar határral, miközben a szerb fél is délről fogja építeni a saját szakaszát. Szijjártó hangsúlyozta, hogy a költségekről csak decemberben fognak pontos információt adni, miután a tanulmány elkészül.

Az Európai Unió 2023. február 5-én bevezetett embargót az orosz kőolajtermékekre, amely megtiltja az orosz nyersolajból finomított üzemanyagok behozatalát az EU területére. Ezzel a lépéssel, Szijjártó állítása szerint, a magyar-szerb kőolajvezeték építése lehetőséget ad arra, hogy Szerbia közvetlenül orosz kőolajat vásároljon.

A múlt hónapban aláírt szándéknyilatkozat alapján a Mol-csoport és a szerb Transnafta közösen építik az új olajvezetékeket. A magyar külügyminiszter ezt a megállapodást a két ország közötti eddigi legfontosabb lépésnek nevezte. Az új kőolajvezeték lehetőséget teremt arra is, hogy a szerb NIS olajvállalat közvetlenül az orosz kőolajat hasznosítsa, ami politikai feszültségeket okozhat.

A kína kapcsolat és a kőolajvezeték építése körüli találkozók során, Hszi Csin-ping látogatása alatt, felmerült annak a kérdése is, hogy hogyan lehet gyorsan és hatékonyan kőolajvezetékeket kiépíteni Szerbia és Magyarország között. Szunomár Ágnes, Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a megvalósítás jelentőségét mérsékelt mértékben értékelte, és arra figyelmeztetett, hogy az új vezeték hossza valószínűleg 20-25 kilométer lesz Magyarország területén.

Mindeközben a Barátság kőolajvezeték jelenleg Oroszországból Ukrajnán keresztül szállít kőolajat számos közép-európai országba. A közelmúltban felmerült, hogy az orosz Lukoil nem szállít kőolajat Magyarországra Ukrajnán keresztül, ami újabb feszültségekhez vezetett a két ország között.

Eközben a Mol-csoport számára a Lukoil leállása miatt fontos forrásokat más orosz termelőktől megszerezni. A helyzetet bonyolítja, hogy a Barátság kőolajvezeték politikai és technikai értelemben is kockázatokat rejt, mivel egy háborús országon keresztül halad.

A kockázatok ellenére Pletser Tamás, az Erste elemzője, a magyar fél hasznát látja ennek a projektnek, különösen a tranzitdíjak szempontjából. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a kockázat politikai feszültségeket okozhat Magyarország és az EU között. Az ipari szakértők szerint, ha Magyarország elhatározza, hogy leválik az orosz energiáról, az megnehezíti a horvát kapcsolatok kiépítését, mivel kettős mércére kerülne sor.

A jövőbeli fejlemények, különösen a geopolitikai és gazdasági változások figyelembevételével, egyre inkább megkérdőjelezik a projekt nyugalmát és biztonságát.