Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi budapesti találkozón bejelentette, hogy az Európai Politikai Közösség (EPC) ötdik csütörtöki találkozója során a résztvevők egy új versenyképességi megállapodást fogadtak el az Európai Unióval. E megállapodás célja, hogy az EU jövőjét versenyképesebbé és autonómabbá tegye. Az ülés hátterében olyan korábbi nyilatkozatok állnak, mint a versailles-i és granadai közös nyilatkozatok, valamint a 2024-2029-es stratégiai napirend, melyek célja az EU hosszú távú versenyképességének növelése.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy bármennyire is vannak viták a Bizottsággal, most vendégük Ursula von der Leyen, ezért a versenyképesség témájában nem folytattak vitát. Orbán Viktor elmondta, hogy ez a paktum középpontjába állítja a jövő öt év munkájának a versenyképesség javítását. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedése lassabb volt, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé, és figyelmeztette, hogy az EU részesedése a világkereskedelemben folyamatosan csökken, míg az uniós vállalatok által kifizetett árak sokkal magasabbak a riválisokhoz képest.

A találkozón megállapodtak abban is, hogy drasztikusan csökkentik a szabályozási terheket, különösen a jelentéstételi kötelezettségeket, és megerősítik az energiahordozók árának csökkentésére irányuló intézkedéseket. Orbán azt is bejelentette, hogy új iparpolitikát alakítanak ki, és a tőkepiaci uniót teljes mértékben megvalósítják. Céljuk, hogy az európai befektetéseket aktívan innovatív projektekbe fektessék.

A miniszterelnök említette, hogy minden új uniós szabályozás előtt értékelni fogják annak hatását a versenyképességre. Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy a fő téma a versenyképesség volt, és megkérdezte az európai vezetőket, hogy mit tesznek a meglévő erősségek kiaknázásáért, beleértve az oktatást, a jóléti rendszert és a CO2-kibocsátás csökkentését.

A találkozón három fő célt tűztek ki: az innovációs és termelékenységbeli különbségek csökkentése az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, a belső piac megerősítése, valamint a tőkepiaci unió létrehozása; amely konkrét lépéseket és határidőket kíván megvalósítani. Orbán Viktor elmondta, hogy a budapesti nyilatkozatban hangsúlyozták a stratégiai energiaszuverenitás és klímasemlegesség fontosságát 2050-ig, beleértve egy teljesen integrált Energiaunió megvalósítását és a megújuló energiaforrások felhasználását.

Ezzel párhuzamosan a vezetők elkötelezték magukat a munkaerőpiac fejlesztése és a digitális átalakulás mellett, figyelmet fordítva a magasan képzett munkaerő szükségleteire. A digitális szektor megerősítésére konkrét javaslatokat várnak az Európai Bizottságtól 2025 júniusáig.

A versenyképességi megállapodás eléréséhez jelentős befektetések szükségesek mind állami, mind magánszektor részéről. Az EU fenntartja nyitott kereskedelmi politikáját, amely a gazdasági diverzifikációra és a nemzetközi partnerségek bővítésére irányul. A Budapest Nyilatkozat végén a vezetők sürgették az EU intézményeit és tagállamait, hogy valósítsák meg az új paktum célkitűzéseit haladéktalanul.

A közeljövő tervei között szerepel, hogy a grúziai választásokat követően az EU vezetői áttekintik az ország politikai helyzetét és a csatlakozási tárgyalások folytatását. A találkozó során Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök hangsúlyozták, hogy nem támogatják a menetrend folytatását az októberi választások kivizsgálásáig.

Orbán Viktor gratulált a grúz miniszterelnöknek a választások után, jelezve, hogy a konszenzus kiépítése során hazánk tekintettel lesz Grúzia EU-csatlakozási folyamatára. Az EU továbbra is támogatja a grúz népet, miközben felügyeli az EU alapértékeivel való összhangot.