A Fidesszel szorosan együttműködő Hidvéghi Balázs és a KDNP képviselője, Juhász Hajnalka benyújtott törvényjavaslata értelmében a magyar európai parlamenti képviselőknek olyan vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, mint az országgyűlési képviselőknek. Az európai politikai színtéren elengedhetetlen, hogy a közszolgák átláthatóan kezeljék a vagyonosodásukat, hiszen a társadalom megérdemli, hogy tudja, kik képviselik őket és milyen pénzügyi háttérrel rendelkeznek.

Ha a jogszabály elfogadásra kerül, a képviselőknek az Európai Parlament első plenáris ülésének végéig, vagy a mandátumuk igazolását követően 30 napon belül kell majd benyújtaniuk a vagyonnyilatkozatokat. Évente ismételniük kell ezt a folyamatot. Érdekes módon azonban ezek a nyilatkozatok nem lennének nyilvánosak, ellentétben az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozataival. A dokumentumokba kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság tagjai nézhetnének be, és csak abban az esetben, ha az érintett EP-képviselő vagyonnyilatkozata miatt eljárás indulna.

Mi állhat a törvényjavaslat mögött? Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelő beszédében említette a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, körülbelül egy hónappal azt követően, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a politikai elit és oligarchák ellen indított vagyonosodási vizsgálatokat. A javaslat célja a közéleti tisztségviselők megbízhatóságának és dolgait részben átláthatóságának növelése, amelyet már egy hazai reformlépés részeként lehetne értelmezni.

A jelentőségét fokozza, hogy Magyar Péter 2024 júliusában már nyilvánosságra hozta az elmúlt három évben szerzett jövedelmét, azonban ez a nyilatkozat nem elégséges, hiszen nem tartalmazta a képviselő esetleges ingatlanjait, értékpapírjait vagy egyéb vagyontárgyait. Az új törvényjavaslat elfogadása tehát újabb lépést jelentene a politikai tisztségviselők vagyonának átláthatóbbá tételében, ami egyértelmű igényt támaszt a társadalom részéről a politikai elszámoltathatóság érdekében.